(Folytatás)
METEOROLÓGIA
1. Mi a troposzféra, hol helyezkedik el, melyek a jellemzői?
a) A Föld légkörének legalsó rétege, a felszíntől kb. 10 km magasságig terjed, a minket közvetlenül érintő időjárási jelenségek itt zajlanak. Jellemzői: a légnyomás és a hőmérséklet a magassággal csökken, a szél erőssége általában jóval kisebb, mint 100 km/h, a levegő vízgőzt is tartalmaz, amely ha eléri a telítettséget, különféle csapadékokat okozhat(eső, hó, jég, zúzmara, dér); gyakori a függőleges termikus áramlás a vele járó felhőképződéssel..
b) Troposzférának hívjuk azokat a hordozható kályhákat, amelyekkel a repülőtereken a téli hidegben lejegesedett gépeket jégtelenítik. Mi ezeket ritkán használjuk, mert az ernyőket rendszerint nem a hangár mellé állítva szoktuk tárolni.
c) A dombok szélárnyékos oldalát hívjuk troposzférának, ahol a szabálytalan légörvénylések és leáramlások találhatók. Jellemzői: fák, bokrok, a siklóernyősök parkoló gépkocsijai, továbbá a túl erős szélben elstartolt és hátrasodródott pilóták puffanásai és foguknak csikorgatása, valamint a gk.-tulajdonosok mérgelődése a betört szélvédő miatt...
2. A szél keletkezése. Mitől függ ereje és iránya?
a) A szél keletkezését, erejét és irányát az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletes szakemberei határozzák el, és döntésüket (amelynek a szél mindig engedelmeskedik!), előző nap a TV-ben és a rádióban tudatják velünk. Különösen indokolt esetben fellebbezést is elfogadnak a siklóernyősöktől!
b) A szél a levegő részecskéinek egyirányú mozgása, amelyet a légkörben létrejövő légnyomás különbségek hoznak létre. Ereje és iránya a különböző légnyomású helyek nyomáskülönbsége és elhelyezkedése szerint alakul, de befolyásolják domborzati és helyi hőmérsékleti viszonyok, valamint a Föld tengelyforgása is.
c) A Föld légköre egy élőlény bonyolultságával vetekedően összetett önszabályzó rendszer, amelynek "anyagcseréjével" kapcsolatos a levegőnek az a mozgása, amit szélnek nevezünk. A Föld egyes pontjain eltérő irányban mozgó levegő légnyomáskülönbségeket hoz létre, amely befolyásolja az egysejtű élőlények mozgását, légköri sűrűségét, ezáltal az esőképződést is, mivel az esőcseppek kondenzációs magvai nagyrészt egysejtűekből (a tajtékzó óceán planktonjából, pollenből, gombaspórákból) állnak, melyek így a légkör többi komponensével együtt egy visszacsatolásos, nemlineáris komplexumot alkotnak.
3. A lejtőszél kialakulása.
a) A szél miatt egy irányban mozgó levegőrészecskék, ha kiemelkedő tereptárgyba, pl. egy domboldalba ütköznek, felemelkedni kénytelenek, és egyúttal gyorsulni is, akár a szárnyprofil elején. Fontos feltétel, hogy a szél nagyjából a lejtővel szembe fújjon, és az a terep, amely felől érkezik, ne legyen nagyon kiemelkedő vagy tagolt, azaz a szél áramlása legyen egyenletes.
b) A lejtőszél kialakulása a Murphy-effektus értelmében összefüggésben van a jelenlévő siklóernyősök számával. Ha csak annyian vannak, hogy kényelmesen elférnének az emelőzónában, rendszerint hátszél van. Ideális szembeszél akkor alakul ki, amikor a zsúfoltságot megunva, mindenki elcsomagolta ernyőjét. Az újra kiterített ernyők hátszelet keltenek.
c) A lejtő szélét a természet vagy a domb tulajdonosa alakítja ki, de a kialakulást mi is befolyásolhatjuk kellő mennyiségű sörrel és megfelelő technikai felszereléssel (metszőollóval, bozótirtóval, kézi tekerésű körfűrésszel, elemes bulldózerrel, ásós-kapás rabszolgahaddal, kinek mije van!)
4. A felszín közeli áramlások és veszélyeik.
a) Bizonyos frekvencia fölött az elektronok a vezetőhuzal belsejéből kiszorulnak és a felszín közelében torlódva energiájuk egy részét a környező térbe kisugározzák. Ez nemcsak veszteséget jelent, hanem a vezető közelébe kerülő tárgyakon, élőlényeken hő okozta meghibásodást, károsodást, sérülést, is okozhat.
b) A talaj felszíne közelében a súrlódás miatt a szél kisebb, mint néhány méterrel magasabban, ez azt okozza, hogy elstartolás után egyre jobban erősödő szélbe kerülünk, pl. kisdombon 20-30 méteres magasságig. Ennek következtében, ha nem pontosan a lejtőre merőleges irányban repülünk, akkor az ernyő két szélére eltérő nagyságú szélerősség hat, mivel az ernyőnek a lejtőtől távolabbi széle ilyen értelemben néhány méterrel "magasabban" is van a másiknál. A veszélyforrás tehát: a talajközeli szélgrádiens. Másik veszélyforrás: a lejtő egyenetlenségei, vagy az előterep kiemelkedései által okozott szabálytalanságok, turbulenciák a légáramlásban, de a lejtő előtt képződött termikleválások helyére áramló levegő által létrehozott forgószelek is veszélyeztetik a startolókat, sőt: a starthelyen kiterített ernyővel várakozókat is!
c) A szél által mozgatott levegőrészecskék a talajt borító fűszálak között igen lassan áramlanak, és közben keverednek a felszín alatt élő rovarok és rágcsálók által kibocsátott biogázokkal. Ez károsító hatású lehet a siklóernyő beülő-hevederzetére, ha egy elhibázott start után tulajdonosával együtt túl sokáig csúszik lefelé a lejtőn.
5. Mi az "albedó", és mi a szerepe a siklórepülésben?
a) Az ALBEDÓ a közismert Whiskas cég legújabb terméke, speciálisan siklóernyősök részére összeállított, vitaminkeverékkel dúsított, terepálló, szárított eledel. Tartós fogyasztása csökkenti a kézkiszáradást, a bukósisak által okozott korpásodást, a levertségérzetet és a denevérszőr-allergiát.
b) Albedónak nevezzük a libidó-skálának azt a nulla alatti értékét, amelyet korosodó siklóernyősökön lehet kimutatni. (Nana, azért nem mindegyiken!!! ZsL. megj.)
c) A beérkező napsugárzásból visszaverődő mennyiséget nevezzük az adott felszín albedójának. Ez erdő esetében 5-10%, nedves talajnál 10% körüli, száraz talajnál 10-25%, homoknál 20-30%, füves felszínnél 25%, havas talajnál 50-80%. A talajfelszín albedójának a termikképződésben van szerepe.
6. Mi a völgyszél?
a) A domb napsütötte oldala a nagyobb besugárzási szög miatt jobban felmelegszik, és szélcsendben is feláramlás alakul ki. Sebessége déli oldalon elérheti a 20 km/ó nagyságot is.A jelenség fordítottja: este a nagyobb hőkisugárzású domboldalról a hűlő levegő a völgybe leáramlik, és mialatt a starthelyen még szembeszél van, a leszállóban már hátszél lehet.
b) A tengerszintnél mélyebb völgyek légmozgását hívjuk völgyszélnek, amelyet a tengervíz árapály-jelensége befolyásol: dagály idején a völgy tenger felőli végéből a szél a völgy másik vége felé fúj! Fordított esetben pedig: !júf élef egév kisám regnet a lész a lőbégév ilőlef yglöv regnet a néjedi ylápA
c) A völgy széle a leszállóhelynek az a része, amely már biztosan nem esik bele a vizsgán előírt földetérési távolságba.
7. Mi a termik és hogyan keletkezik?
a) A termik egy taposáskedvelő pázsitfű-féleség, amellyel a gondos szervezők a starthelyet beültetik a nívósabb versenyek előtt.
b) A termik egy irattartó-féleség, amelyben levélpapírt tarthatunk Törökországban rendezett bajnokság esetén. (Ld. "Termikes Kelemen levelei"!)
c) A termikus feláramlások a napsütés hatására egyenetlenül felmelegedő talajfelszín által egyenetlenül felmelegített levegőben keletkező,eltérő fajsúlyú zónákból alakulnak ki. Szélcsendben 4-5 fok hőmérsékleti többlet is létrejöhet a környező levegőhöz képest abban a légtömegben, amely aztán emelkedni kezd. Szeles időben kisebb hőtöbbletű "termikbuborékok" alakulnak ki. Emelkedés közben a feláramlás sebessége változhat, akár növekedhet is, a környező levegő légállapot-határozóinak változásától függően. A felszálló légtömeg hőmérséklete emelkedés közben csökken, ezért a relatív páratartalma egyszer csak eléri a 100%-ot, és a pára kicsapódása gomolyfelhőt képez, amely a "látens hő" felszabadulása miatt még emelkedik egy darabig, sőt: kedvező körülmének között akár zivatarfelhővé is alakulhat, bár ez utóbbi eset a siklóernyősök szempontjából nem annyira kedvező.
8. Napközben hogyan alakul a termikus aktivitás? Mikor ne repüljön kezdő siklóernyős?
a) Hajnalban van a leghidegebb, ezért közvetlenül utána, a kora reggeli órákban a legnagyobb a termikképződés. A kezdők lehetőleg ne repüljenek éjszaka, mert olyankor a talajközeli légörvénylést jelző portölcsérek nem látszanak és ez veszélyes, tüsszögő rohamot okozhat!
b) Nyári időszakban 10 óra tájban kezdődik az intenzívebb termikképződés, 11. órától már jelentős, egészen az esti órákig, amikor a Nap látóhatár feletti magasságának csökkenésével a besugárzás erőssége is csökken, kb.17 óra után. Tehát 10-17. óra között nem ajánlatos a kezdőknek gyakorolni, mert ebben az időszakban a lejtőszelet erősen befolyásolják a környéken elszálló termikek helyére áramló levegő által keltett szabálytalan légmozgások, turbulenciák, sőt: forgószelek.
c) Faszénbányák meddőhányói fölött (az igen sötét felület nagy hőelnyelő képessége miatt) csak az esti órákban jelentős a hőkisugárzás, főleg öngyulladás idején, ezért itt a kezdők ne repüljenek éjszaka napszemüvegben, füldugóval, magas szárú világosfekete strandpapucsban, és rövid ujjú télikabátban szájharmonikázva!!! Ha mégis muszáj, előzőleg kérjenek részletes leltárigazolást a területileg illetékes Gombaüszög Elhárító és Vámpírcsökkentő Hivataltól!
9. Milyen magasságnyerési lehetőségeket ismer?
a) A termikus feláramlást, a lejtőszelet, és a hullámfelhőt, bár ez utóbbi ma még a siklóernyőzés lehetőségeit kissé meghaladja. Nem meteorológiai eszközök közül pedig a csörlést és a hátimotort. Megfelelően kialakított "paramix"-szel repülőgépben is felemelkedhetünk, hogy aztán abból startoljunk, de néhány kísérleti jellegű kezdeményezéstől eltekintve, (Nova CXC, Blue Angel), mint lehetőség, egyelőre ez is a jövőben rejlik.
b) Repülőgépes vontatást, zsebsugárhajtóművet, katapultot, cirkuszi ágyút, ipari taszítómágnest, betöretlen lovat. (Na jó, elismerem: az"ipari taszítómágnes"-sel kissé elvetettem a sulykot)
c)
÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷
A >LONGISSZIMA< NÖVESZTŐSZER KÉT HÉT ALATT, MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜL BIZTOSÍTJA ÖNNEK A KÍVÁNT MAGASSÁGTÖBBLETET!
÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ NEM KELL AZ ÉTRENDJÉN SEM VÁLTOZTATNIA! ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷
Kérje még ma ingyenes tájékoztatónkat!!!
HA KÉT KÚRÁRA VALÓT RENDEL, AJÁNDÉKUL KAP EGY "DELUXE" SZÍNVONALÚ NYÚJTÓGÉPET IS!
Címünk: INKVIZIC Kft, 1994. Budapest, Pf. 2197013
÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷
10. A zivatar veszélyei
a) Zivatar után a felázott talajon nem lehet gépkocsival megközelíteni a starthelyet.
b) A zivatarfelhő alatti igen erős feláramlásból nem biztos, hogy sikerül kikerülni, mielőtt a siklóernyőst életveszélyes magasságba emelné. A zivatar kifutószele viharos erejű lehet, ez a starthelyen és a levegőben egyaránt veszélyes elsodródással járhat. A zivatarfelhő leáramlási zónája alatt a földetérés sebessége meghaladhatja az elviselhetőt. Zivatar idején a madarak sem repülnek!!!
c) A zivatarok speciális esete a házastársi zivatar, amely a tervezett repülés előtti napon már gyakran kitör, de legkésőbb a terepre indulás előtt. Kísérőjelenségei: villámló szemek és égzengető hang a feleség részéről, amely átválthat könnyzáporba, vagy súlyos tárgyak hullásába egyaránt. Elhárítása bizonyos meteorológiai, vagy inkább nőgyógyászati körülmények között szinte lehetetlen. Veszélyei akkor a legnagyobbak, ha a kísérőjelenségektől megijedünk és lemondunk a repülésről...
SZABÁLYZAT
1. Hogyan használhatjuk a magyar légteret siklóernyős iskolarepülésekre?
a) A 2/1994. számú légügyi utasítás szerint a nem ellenőrzött légtérben, látvarepülési szabályok szerint végrehajtott repüléseket a 20.sz. Együttes Légügyi Előírásban meghatározott módon be kell jelenteni az illetékes légiforgalmi szolgálatnak.
b) A 45.sz. légügyi előírás VHU 8.5 pontja szerint nincs szükség légtér-igénybevételi engedély beszerzésére, illetve telefonügyeletre, ha repülőüzem során csak talaj menti siklásokat hajtanak végre.
c) Két órával a tervezett légtér-igénybevétel előtt "eseti légteret" kell igényelni az EREF repüléstervező csoportjától a közzétett telefonszámon.
d) (Na, most aztán törheti fejét a vizsgázó, hogy ezek közül melyik a leghelyesebb választás!)
2. Ki viseli a felelősséget siklórepülés esetén?
a) A repülőeszközzel való repülés önkéntes tevékenység, ezért a repülések végrehajtásával járó kockázatot és felelősséget a repülést végrehajtó személynek kell vállalnia!
b) A befizetett tandíj ellenében a növendék elvárhatja, hogy az oktató vállalja a felelősséget mindenért, még a terepre kiutazás alatt a növendék kocsijának defektjéért is!
c) A start közben elszenvedett sérülésekért az oktató felelős, a repülés közben keletkezőkért a repülő személy, a földetéréskor kialakult helyzetért pedig a leszállóhely tulajdonosa!
3. Milyen biztosítások szükségesek a siklóernyőzés megkezdéséhez?
a) Semmilyen biztosítás nem kell, mert a siklóernyőzés a világ legbiztonságosabb sportja!
b) Feltétlenül osztrák nyugdíj-előtakarékossági életbiztosítást kell kötni, mert mire szükség lenne rá, úgyis kiderül, hogy illegális! (1994!)
c) Szükség van egy olyan sportbaleset-biztosításra, amely a siklóernyőzésre is kiterjed, továbbá egy felelősségbiztosításra az esetleges károkozás miatt. Az előbbit tartalmazza az MRSZ-tagdíj, az utóbbit az ernyők éves nyilvántartási díja.
4. Milyen okmányai legyenek a siklóernyősnek?
a) Veszettség és lepra, valamint emberevő baktérium elleni védőoltást, nehézfegyver viselési és veszélyesállat - tartási engedélyt, továbbá sikeres víz alatti ívhegesztői tanfolyamot, valamint alagútfúrópajzs-vezetői és lovasbúvár-kiképzést igazoló okmányok szükségesek.
b) Személyazonossági igazolvány, útlevél, TB-kártya, vércsoport-igazolás, íriszdiagnosztikai lelet, és komplett adóbevallás, adókulccsal a lábtörlő alatt!
c) Repülési napló ("startkönyv") a bejegyzett elméleti és gyakorlati, valamint típusvizsgákkal, egyesületének igazolásával, továbbá MRSZ-tagsági kártya, személyi igazolvány, és
legyen nála az ernyő légialkalmassági kártyája is, rajta a klub műszaki vezetőjének igazolásával és az éves nyilvántartásba vételt igazoló matricával, avagy bélyegzővel!
5. Milyen orvosi alkalmassági feltételei vannak a siklóernyős repülésnek?
a) Jelenleg semmilyen orvosi alkalmassági vizsgálat nem szükséges, ha az előző kérdés meg-felelő válaszában leírtak teljesültek. A gyakorlati tapasztalat ugyanis az, hogy aki képes felmászni egy 100 m magas dombra, arra is képes, hogy lerepüljön róla.
b) Részletes kórházi kivizsgálás kell, teljes vérképpel, máj-, lép- és velő-mintavétellel,
szövettani vizsgálattal, klónozással, és gyökérképződést valamint lombfakadást segítő hormonkezeléssel, a későbbi hidropónikás termesztéshez.
c) Az orvosi vizsgálatot nem a repülni szándékozón, hanem családtagjain kell végrehajtani, hogy tudni lehessen, a repülési napokon milyen nyugtatókat vagy épp lelkesítő szereket
praktikus szedniük!
6. Siklóernyős repülések osztályozása magasság szerint.
a) 1: Végigszaladt a lejtőn, de nem emelkedett el. 2: Elemelkedett néhány métert. 3:Átrepülte az Epöl melletti tanulódomb lábánál lévő magányos jegenyét!
b) 1: Talaj menti siklás 15m alatt. 2: Föld közeli repülés 50m alatt. 3: Repülés: 50m fölött.
c) 1: Két és fél méter magas növendékek repülése a légifolyosó fölött.2: Egy-nyolcvan magasak repülése a tanulódombon. 3: Egy méter tíz centisek repülése a pincében.
7. A repülések osztályozása rendeltetésük szerint.
a) Bevezető repülés, iskolarepülés, gyakorló repülés, minősítő repülés, vizsgarepülés, teljesítmény repülés, próbarepülés, ellenőrző repülés, bemutató repülés, különleges célú rep.
b) Lejtő menti lerepülés, kukoricásba berepülés, faluvégig elrepülés, dinnyeföldre település.
c) Repülés a fészeképítő anyagért. Nászrepülés. Eleséggyűjtő repülés a fiókák etetéséhez. Törött szárnyú repülés imitálása a ragadozó elcsalása végett. Özv. Madárné gyászrepülése. A fiókák fészekhagyó repülése. Őszi vándorrepülés. A vadász kondérjába berepülés...
8. Milyen felszerelés kell a repülőterepen?
a) Balta, fűrész, metszőolló, az ernyőnek fáról lekerüléséhez; mentőkötél, vagy virágmintás tűzoltólétra (fehér ruhás deli legény tűzoltóval), attól függően, hogy fiú-e vagy lány az illető, akit le kell hozni; meg egy nagy tőr, hogy a sérült ne sokat szenvedjen, vagy
a szuperbéna növendékekkel "megáldott" repülésvezető ...-ön bökhesse magát!!!
b) A 45.sz légügyi előírás szerint a fel- és leszállás helyén szélirányjelző kell; a repülőüzemi szolgálat tartózkodási helyén szélsebesség mérő, valamint olyan jelzőeszköz, amellyel hallótávolságon kívüli repülésnél utasítások adhatók. Szükséges továbbá legalább két sérült ellátásához elegendő elsősegély-felszerelés.
c) Főleg ernyő, mivel annak hiányában a többi cucc tiszta sznobizmus!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
UTÓIRAT!
Természetesen vitázni lehet (és kellene is!) némelyik kérdés némelyik válaszán, és korszerűsíteni is lehetne az egész listát, a blődségek helyett pedig szakmailag komolyabb téves válaszokat írni. Nem szerzői jogdíjas: akinek kedve van átírni, vagy részleteit felhasználni a saját vizsgakérdéseinek összeállításakor, megteheti, áldásom rá; még örülnék is, hogy nem volt fölösleges fáradozás mindezt összeírni! A fentiek csak egy kísérlet volt arra, hogy egyszer majd a gk. - vezetői jogosítvány vizsgájához hasonló rendszerű, és a hivatalos tankönyv anyagához pontosan illeszkedő tesztkérdés - gyűjteményt dolgozzon ki valaki. Bízok benne, hogy a siklóernyőzés iránti érdeklődés fokozódásával az oktatók és vizsgáztatók rátermettsége, tapasztalata, szakmai- és emberismerete, valamint humora is fokozódik, hogy ezáltal minden repülni vágyó hosszú életű lehessen a földön és égen!
