"Na ez a tipikus nethuszárkodás, illetve te meg csak kiragadtál egy momentumot, mert azt akarod láttatni amit akarsz."

 

Ez azért picit erős, főleg annak fényében, hogy én magam nem akarok láttatni semmit, csak megjegyeztem, hogy volt már olyan ember a planétán, aki nem "érzésre" próbálta körüljárni a témát, hanem egy fokkal tudományosabban, konkrétan nyomásméréssel. Az, hogy a mérési metódus kidolgozottsága milyen, illetve a mérési eredmények mennyire fedik le az átlag magyar terepjárós közlekedési szokásait, már más kérdés. A fickó mért egyet, és ezzel már bőven tudományosabb volt a megközelítése, mint bárkinek a magyar off-road fórumokon, ahol vita tárgya a "merre álljon a snorkel feje".

 

"lehet hogy 55% az eltérés de már 130-nál csak 42 % és aztán más általunk inkább használt sebesség tartományokról szó sem esik. Mert hát itt mindenki esküdni szokott hogy ő 100-al jár(én hajtom, országút 100-110,  pálya fixen 120), 100-nál vajon mennyi ez az eltérés???? vélhetően látványosan kevesebb, és az araszolós terepezésnél meg elhanyagolható lehet."

 

Hiszen pont ezt mondja a csóka is, több helyen:

"It should be fairly easy to realize that any change in engine intake flow restriction will become larger as the test vehicle’s speed and engine speed increase, as the wake turbulence and engine intake air volume will also become larger."

Aztán:

"particularly if we are driving at high speed, we believe that we have clearly demonstrated that installing the snorkel intake backward will have a detrimental effect on the engine’s efficiency"

 

Ebből következik, hogy a teszt szerzője nagy sebességű, viszonylag nagy fordulatszám mellett végzett mérés eredményeit publikálta, és erre a cikkben is felhívja a figyelmet. Ő (én meg aztán főleg) nem nyilatkozott arról, hogy terepen, alacsony sebesség mellett is van-e érezhető hatása, hiszen ha elolvasod az egész tesztet, illetve belegondolsz néhány áramlástani összefüggésbe (mindkét esetben a turbulencián van a hangsúly), akkor abból egyenesen következik, hogy a jelenség csak nagy sebességnél számottevő. De pusztán logikai úton is belátható, hiszen ha megvizsgáljuk a 0 km/h sebesség mellett mérhető különbséget, az nyilván nulla lesz, hiszen álló autónál mindegy, merre áll a kupak. A nagy sebesség mellett mért 2 adatot ismerjük, van tehát három érték az X tengelyen, van hozzá 3 másik az Y tengelyen, ezek alapján pedig látszik, hogy egy monoton csökkenő függvényről van szó, ami 0-ban 0-t vesz fel, tehát a sebesség növekedésével nő a jelenség (másik egyszerű módszer: táblázatkezelőbe beviszed a 0-0, 81-46.03, 90-55.22 értékpárt, majd grafikont csinálsz belőle és polinomiális trendvonalat illesztesz rá, máris látszik az összefüggés a sebesség növekedésével).

 

"Ki megy közülünk 145-tel?"

 

Hát, akad ebben a topikban is olyan, aki rendszeresen emlegeti az MT gumi és a sztrádán 170-es tempó kapcsolatát! :)

 

"ott a valamihez képest (amit nem közöl hogy mi,mert mi a 0 és mi a 100 illetve milyen mértékegységben?)lehet hogy 55% az eltérés de már 130-nál csak 42 %"

 

Pedig ott van minden a cikkben, mértékegységgel, magyarázattal együtt. Idézem:

"we built this instrument , which is very similar to a barometer as you can see, that allows us to measure smaller pressure drops than any vacuum gauge we could find commercially in our country. Here the scale goes from 0 to 100 centimeters of water. As a reference, you may note that 1 cmH2O= 0.0142 PSI"

 

"és aztán más általunk inkább használt sebesség tartományokról szó sem esik"

 

Szegény ember valószínűleg azt sem tudja, hogy mi létezünk, szóval nem tudta figyelembe venni, hogy a magyar terepjárósok nem mennek ennyivel a sztrádán! :)

Viccen kívül, a tesztnek nem volt célja az alacsonyabb sebességen érzékelhető különbség kimutatása. Fent már vázoltam, egyértelmű, hogy kevésbé jelentős. Mondjuk ha én csináltam volna a tesztet, biztosan több mérési pontot veszek fel, mondjuk 20-50-80-110-140 lépésben, de ne legyünk telhetetlenek, a fickó már így is többet letett az asztalra, mint a kérdésről filozofáló nagy átlag.

 

"Aztán nem szól semmit a körülményekről, mert pár paraméter azért bele szólhat. Pl megnézném snorkel nélkül"

 

Snorkel nélkül ebből a szempontból felesleges vizsgálni, hiszen a cikkben látható számadatok relatív különbséget mutatnak, tehát pusztán a fej állásától függnek, a többi paraméter változatlan a kocsin. Abban igazad van, hogy érdekes lenne egyszer látni egy olyan mérést is, ami a snorkel (sima cső) hatását illusztrálja a gyári levegőrendszerhez viszonyítva. Sőt: különböző snorkelek fojtását kellene összehasonlítani, megnézni, hogy vajon ezen a téren mit mutatnak a drága, közepes árkategóriájú és háztáji tákolatok.

 

"az se mindegy turbós vagy szívó motorról van e szó"

 

Ez természetes, de a cikk szerzője szívómotorral rendelkezett, erről tudott csak nyilatkozni: "In a naturally aspirated engine, intake airflow restrictions show up as pressure drops that appear as consequence of the pistons’ descending movement."

 

"már a szél irány miatt, mert nem mindegy ha az egyik irányban szembe fúj a másikban meg hátulról"

 

Ez jó felvetés! Talán abban bízhatunk (bár a tudományban nincsen "talán" és "bízhatunk"), hogy a cikk elején említi a Toyota Corollás áramlástani tesztjüket. Aki ilyesmiket csinál szabadidejében, talán odafigyel ilyen tényezőkre. De valóban nem tudhatjuk. Az 55%-os különbség (nagy sebesség mellett) viszont baromi sok ahhoz, hogy a szélre lehessen fogni. Én úgy csinálnám, hogy egy irányba haladva, időnként fordítanék a kupakon, majd visszafordít, a mérési eredményeket pedig átlagolnám. Na meg persze vennék a DX.com-ról olcsó szélsebességmérőt, és kiraknám a kocsi oldalára referenciaként. :)

 

"és hova van bedugva az a cső amivel mér"

 

Valahová a szívó oldalra. A "tesztberendezést" ábrázoló fotón azt írja, hogy: the free end is connected to the engine intake system. Hogy azon belül hová, az teljesen mindegy, hiszen mindenhol ugyanakkora a depresszió, és úgyis csak relatív depressziót mér.

 

"Aztán lehetne mérni a fogyasztást is, meg jól bele lehetne bonyolódni mindenfélékkel még."

 

Ez így igaz, elég sok részlettel meg lehet bolondítani a mérést. Én mindenesetre örömmel olvastam a linkelt írást, mert végre valaki próbált számszerű különbséget felmutatni, és nem csak a fórumokon általában tapasztalható "nem vettem észre különbséget" típusú saccmetriai okfejtésig jutott. Az összefoglalóban is azt írja, hogy pl. dzsungelben előnyös lehet elfordítani a kupakot, így nem megy tele minden vacakkal, míg nagy sebesség mellett ha előre áll, akkor jut könnyebben levegőhöz a motor.

 

Ebben a társaságban is akadnak többen, akik hétköznapi autóként használják a terepjárójukat, tehát többet fut a masina aszfalton, mint terepen. Amikor aszfaltot említek, abba beletartozik a 80-90 km/h országút és a 110-130 km/h autópálya is. Ez a sebességtartomány már kimutatható mértékben érintett a cikkben vizsgált jelenség által. Ha valaki nagyon fuel saver akar lenni, kipróbálhatja, hogy sztrádázáskor előre fordítja a kupakot. De valószínűleg nem fog senki sem meghalni akkor sem, ha mindig hátrafelé néz a snorkel feje! :)