"Amikor a bazierossegu utkozesekkel operalsz akkor ugye nem lesznek kolcsonhatasok?
Az LHC-ben is kvaziprotonokat utkoztetnek ugye. Es keresik a kvazihiggs bozontot."

 

Vannak kölcsönhatások, csak kristályrács nincsen. Mert a spinonnál és a holonnál az a helyzet, hogy az elektron kristályrácsban terjed, és emiatt módosulnak a tulajdonságai a szabadon, vákuumban haladó elektron tulajdonságaihoz képest. A kristályban az elektron kvázirészecskeként van jelen, és ez kelthet más kvázirészecskéket, mint amilyen a spinon és a holon. Ebben az az újdonság, hogy ezt a két új kvázirészecskét még azelőtt nem ismerték.

 Az LHC-ben a részecskék erős vákuumban terjednek, ezért nem módosulnak a tulajdonságaik. Ennek ellenére persze kölcsönhatnak egymással a részecskék. Mert kölcsönhatás nélkül nem tudnának egymáson szóródni.

 

"Az az elektron, ami széthasadt spinonra..." az egy teljesen jo elektron.

 

Jó elektron, csak kristálybeli. Mert az elektron lehetséges síkhullámkomponensei közül csak azokat engedi meg, amik egész hullámhossz-szor ráférnek a kristályrács rácsperiodúsára. Vagyis a hullámhossz a rácsperiodus hosszának egészsszámszorosa. Míg a szabad elektronok síkhullámait semmi sem korlátozza, mert vákuumban, nem pedig kristályrácsban terjednek. Vizsgáld csak meg, hogyan módosítja az elektron de Broglie-hullámait egy hely szerint periodikusan változó atomi potenciálok összessége! (Marx György: Kvantummechanika) Ebből az elektronok energiasávjai is kijönnek, minden ami kellhet. 

 

"A szabad proton miert hasadna kette? Stabil. A diszno is csak akkor hasad kette ha kolcsonhatasba kerul a bollerrel meg a kesevel."

 

 A Nagy Egyesítés elmélete szerint azért, mert nagyon nagy energián 10^120 GeV, ha jól emlékszem, fellép egy olyan kölcsönhatás, amit X és Y mértékbozonok közvetítik. Ezek a kvarkokat leptonokba, a leptonokat hadronokba alakítja. Ezért a legkisebb tömegű barion, vagyis a proton, már elbomolhat, de mivel X és Y részecskék nagyon nagy tömegűek, iszonyatosan ritkán 10^36 év felezési idővel, jelenlegi elméletek szerint. Mert enélkül a kölcsönhatás nélkül a protonok nem bomolhatnának el, mert mindenképpen valamilyen hadronná kellene alakulnia, hogy a bariontöltése megmaradjon. Mivel a proton a legkönnyebb hadron, ezért nem is bomolhatna el, ha nincs az X- Y- részecskék közvetítette kölcsönhatás. 

 

"A protont kette kell hasitani, magatol nem bomlik mert benne a keringo alkatreszek frekvenciaja eppen akkora ami korpalyat eredmenyez. Ha egy kicsit megvaltozna ez a frekvencia (valamitol, a semmitol nem valtozik meg) akkor a proton elspiralozna, megszunne proton lenni, mert nem maradna egyhelyben, nem keringhetne egyhelyben."
Nincsenek körpályák. Ezek a jelenségek csak a kvantummechanika tárgyalásával érthetőek meg. 

 

"4 reszecske zarodik korbe, ezek a stabilak: elektron, pozitron, proton es antiproton.

A foton ugyanezt (na jo, hasonlot) menetkozben csinalja, ő is stabil amig szabadon mehet."

 

Erre mi a bizonyíték?