Az igen!

Köszönöm a hosszú sorokat,rendkívül érdekes a témához való hozzáállásod és a gondolataid is egyaránt.Mindenképpen megfogadom,hogy babatervezés előtt a genetikai vizsgálatot be fogom iktatni a párommal.Ez a minimum.Nem tudom,hogy mennyire költséges,de nem érdekel,a lényeg,hogy egészséges utódot hozzak világra.
A 19 éves ifjú fivérről..: nem tudom,hogy gyógyszerkezelésben részesült e,vagy csak szimplán egy rossz csont lett,és exkluzív nevelésben részesült.Nem tudom.Mindenesetre nagyon a témán vagyok,hogy meg tudjam,kinek van még a kislányon kívül bármiféle fogyatékossága szellemileg,de fogalmam nincs,hogyanis kérdezhetnék rá,anélkül,hogy gyanússá váljak.Mármint érted,mire gondoltam.A kislány... az viszont igen megrázó élmény,és valóban igaz lehet,ha az édesanya-édesapa elhuny,nekem és a páromnak kellene vigyázni a leányzóra?Akkor nekünk semmi életünk nem lesz,ugyanis a kislány semmit nem tud magától  megcsinálni,pisilni is úgy kell elvinni,étkezni is nehezen tud,ráadásul a nap 24 órájában vele kell lenni,mert pakolászik,elvisz valamit egy másik helyiségbe,ilyenek.Nem akarok gonoszkodni,Isten is, és párom bocsássa meg ezt nekem,de nekem az a kislány púp a hátamon lenne.:(  Én 2 gyereket szeretnék mindenképp az életembe,elég lesz őket gondozni,még akkor szenteljem a beteg sógornőmre az életem 24 órában? Én akkor hogy fogok dolgozni járni?Vagy a párom?Egy ember nem kereshet 3 emberre,nem tudunk úgy megélni.
Most kiakadtam.Tudom,tudom,hogy gonosznak tűnök!!!  Azt hiszem,most inkább nem is írok többet!
Viszont várom még válaszod borzimorzi!Jó veled csevegni,legalábbis én sokkolódok...