Aha. Hát, ezt a témát nem könnyű felhozni, az már igaz. De meg fogja érteni, ha igazán szeret. Azt nem merem tanácsolni, hogy ültesd le ide a topic elé, mert hiába a névtelenség, esetleg úgy érezné, ki lett beszélve a családja. Pedig ebben a fajta kommunikációban pont az a jó, hogy "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek". És senkinek sincsen arca, neve, lakcíme hozzá. De te ismered, a te párod. Hátha így is megoldható.

 

Azt felelős jövendő szülőként mindenképpen meg kell értenie, hogy egészséges gyermeket szeretnél, nyilván ő is . Márpedig akkor a genetikai szűrés igencsak ajánlott. Még akkor is, ha csak valamelyik nagyszülő volt pszichiátriai beteg vagy effektíve genetikailag sérült. De így, hogy közvetlen felmenő, az anyja, és közvetlen rokon, a kishúga...  Így pláne abszolút indokolt.

 

Nézd, pl. a Down-kórt már lehet szűrni egész pici embrión is. 44 éves barátnőm van, aki úgy vállalt gyerket,  hogy ab start stimulálták, aztán leszívtak egy csomó petesejtet, amennyit csak tudtak, megtermékenyítették őket, és amikor már kis sejtcsomók voltak (70-100 sejt), akkor kivettek mindegyikből egy sejtet és megnézték genetikailag. Még más genetikai defektusokra is szűrték, csak már nem tudom, mikre. Kettő embrióból való sejt volt abszolút egészséges. Azokat, amelyekből ez a két egészséges sejt lett leválasztva, beültették neki és egészséges ikrei lettek.  Szeptemberben iskolába mennek.

 

Gondold meg, 40-hez közel nem lehet egy Down-kóros gyereket kockáztatni, hiszen túl fogja élni a szüleit, és akkor ki fogja gondozni?   Így egészséges gyerekek lettek.

 

De az is lehet, hogy csak túlaggódjuk, és a genetikus szakorvos megnyugtat, hogy minden OK, a férjed nem hordozza, bármi is az. Hát nem jobb 9 hónapig vígan lenni, mint 9 hónapig körmöt rágni meg görcsölni?

 

De bocsi, most már tényleg vacsi, mert mindjárt itthon a Zuram, és éhes lesz. :-)

 

Üdv:

b