Üdv Mindenkinek !

 

Lehet még a tervezgetés során volt egy olyan verzió ahol a Henco csövek a búbos kemence palástjának külső oldalán futnak.Ezek a csövek kézzel hajlíthatóak azért gondolhattam erre.Mint írtam az áttörést egy már működő rendszer megismerése adta.Ott a rozsdamentes csövek a fél samottégla vastag 12,5 cm kemencefal külső ívén futnak.A pufferba csak akkor indul el a keringés ha egy belállított értéket elér a víz hőfoka.Ez 50-60C fok között van .Ez az állapot- szénabálával- fűtve kb. 3 óra múlva jön létre.

Nála az időkérdés nem elsődleges -a tartály felfűtése a cél.Megjegyezte azonban ,ha mégegyszer csinálná a kemencén belülre is rakatna csöveket .Így biztosan gyorsabb lenne a rendszer.

Nálam az időtényező fontos dolog ezért a tanulságokat levonva úgy határoztam :a kemencefalon kívűl-belül lesz egy-egy hőcserélő.

Először a belsőt gondoltam megépíteni és rákötni a rendszerre, aztán majd később a külsőt.A fűtőanyag rendelkezésre állt a gáz meg szépen fogyott az idő szorított...

Az üzemelésről már írtam.

Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!

A csövek besározása és ezáltal falba kerülése a csövek védelme miatt történt.A hőfelvétel sebességét akartam csökkenteni ezáltal,valamint a gyors hőtágulást -ami kattogás formájában rendszeresen előjött.A hátam meg lúdbőrözött ezt hallva.

A falvastagság további növelésével nőtt a hőtároló tömeg is,igy a rendszer hőtárolása jelentősen javult .A radiátorokba átadott hőmennyiség és a hőátadás gyorsasága a központi fűtéses rendszerekkel általában elvártakkal egyező.A mostani időjárás mellett ez reggeli esti felfűtést jelent .A kemence palástról hőt elvenni nem érdemes- max.40C fok-ezért a külső hőcserélő megépítéséről letettem.10cm vastag üveggyapottal hőszigeteltem le.

A csövek között is agyaghabarcs van!!!Belülről csak a tapasztás látszik.

Ha mégegyszer csinálnám pár dolgon azért én is változtatnék.

Érdeklődés esetén megosztosztom a kartársakkal.

 

Üdv Fidó mester