nereusz1 Creative Commons License 2013.01.28 0 0 22238

„E helyen néhány alapvető tényre való utalás lehetséges. Mindenekelőtt meg kell nézni, hogy ez a hatalmi tendencia, ez az uralmi ösztön, amely a tudomány dekrétum-stílusában megnyilatkozik, hol tűnt fel először. Néhányan az újkor elejét vették vizsgálat alá. Jaspers Descartes racionalizmusára gyanakszik. De ugyanezen az alapon Bacont is meg lehetne vizsgálni még nagyobb joggal, hiszen ő volt az, aki a >>tudás hatalom<< elvét, s így el is árulta magát, hogy az ember a tudománnyal nem megismerni, hanem uralkodni akar. De hallgassuk meg Schelert, aki alapvető tanulmányának csaknem felében ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az egyik lényeges ponton a következő kijelentést teszi: >> a zsidó-keresztény teremtő monotheizmus és győzelme az antik világ mitológiája és metafizikája fölött kétségtelenül a nyugati természettudomány első és fundamentális  megindítója. Továbbmenően pedig:  >>a nememberi és emberi világ fölött egyaránt hatalmi helyzetre törekvő világuralmi  eszmének következménye lett, amit ma tapasztalunk: az élő világnak az az elhalása, elélettelenedése, összetörése, mechanizálása és racionalizálása, amely az ókori és ázsiai népek életével összehasonlítva teljesen példátlanul áll.<< Végül pedig:  >>a tudományra vonatkozóan az ismeretszociológiának leglényegesebb mondanivalója abban a megállapításban összegeződhet, hogy a  tudományos gondolkodást és szemléletet a hatalmi és kormányzói ösztön irányította.<< ’’