Új szócikk a Madárbarát-lexikonban:

sárgacsőrű meggyvágó v. kínai magtörő (Eophona migratoria migratoria - Yellow-billed Grosbeak): a pintyfélék Kína és az attól délre, délkeletre található országok mérsékeltövi erdeiben előforduló, 17-18 cm nagyságú, a mi meggyvágónkhoz hasonló, erőteljes, de színében sárgacsőrű faja. A hím fejét fekete kámzsa „borítja”. A Japánban előforduló alfajánál a hím sapkája mindössze a fülig tart.

Magvakkal táplálkozik. Kedvence a sivatagos környezetben előforduló, bogáncsszerű, sárga virágú sáfrányos szeklice, pórsáfrány (Carthamus tinctorius) magja. Díszmadártartók az apró szemű, fekete napraforgóval szokták ezt kiváltani, a tartásáról szóló leírások szerint a zöldborsóra is rá lehet szoktatni. Tojásos lágyeleséget is okvetlenül igényel, költési idényben rovarlárvákat, a tenyésztett viaszmolyok és az ún. ételmoly (Achroia grisella v. Galerida melonella és Plodia interpunctella) lárváját. Ezeket →waxworm néven árusítják nyugati eleségboltokban.

Eophona migratoria migratoria,

- m. sowerbyi,

- m. melanura.

Fajtársait v. a közeli rokonokat nem szíveli, de nagyobb volierben muskátpinty (Lonchura punctulata), vörösfejű amandina (Amadina erythrocephala) és például hegyi bóbitásfürj (Oreortyx pictus) társaságában jól érzi magát.

Mindhárom említett faj szerepel a munkában a megfelelő címszónál. Számomra különösen a hegyi bóbitás kedves. Bár tegyem hozzá: éjjeli riadt felröppenésével okozhat bajt a madárházban.