Szegénykémet lassan el kell kezdenem hozzászoktatni, hogy néha egyedül kell maradnia. Azt gondoltam, hogy először 20 percel fogom kezdeni, aztán majd meglátjuk mi lesz. Szeptemberre el kell érnem, hogy 4 órát (még dolgozom) kibírjon egyedül. Azért szánom rá magam ilyen nehezen, mert biztosan nagyon rossz élményei vannak az emberekkel kapcsolatban és nem szeretném, ha bennünk is csalódna. Sok mindenen mehetett keresztül ez a kis kutyus... Ha belegondolok, hogy 5, 5 hetes volt, amikor befogadtuk és előttünk már több embernél is volt. El sem tudom képzelni, hogy mikor választották el az anyjától és miért ilyen kegyetlenül dobálták ide oda.