A mechanika típushibájáról 400 ezer km után nem nagyon van értelme beszélni... Típushibának azt szoktuk hívni, ami még a közkeletű élettartam-várakozás elérése előtt jelentős százalékos arányban fellép. Ha valami gyanús, szét kell bontani és megnézni, vagy hívni August Johann főgépészt a Das Boot-ből, hogy a kis sztetoszkópjával hallgassa meg a motort. ;D.

A légtömegmérő pedig nem típushiba. Az egy 'kopó' alkatrész, mint a lambdaszonda. A működési elvébeől adódik, hogy egy platinahuzalt melegít fel. Ez a huzal a lelke. Ha elég v. elszakad, az úgyanúgy a 'shit happens' kategória, mint a defekt: előfordul, nem tudod kivédeni. Ha nem is szakad el a huzal, a mérőkör elemei elfáradnak, a jel késni fog, aztán hamis lesz, akárcsak a lambdaszondáé. Elöregszik, nem tehetsz ellene semmit. Legyen rá pénz, ha megtörténik. Ez minden autónál benne van a pakliban.

Ugyanez áll az automata váltó mágnesszelepeire is: van nekik egy gyártó által garantált kapcsolási számuk, ha ezt eléri, onnantól minden nap ajándék, előbb vagy utóbb lesz szervízigénye, ezt erősen tudja befolyásolni a felhasználás jellege, de elkerülni nem lehet.

Meg ugye most, hogy már megvetted, nincs más választásod, mint alkalmazkodni a helyzethez. Ha valami elromlik, javítani/cserélni. Ha pedig félsz a váltótól, én a helyedben folyamatosan néznék kéziváltót bele és ha tudsz szerezni, kézisség kell alakíttatni, sztem ilyesmire volt is elérhetőség itt a fórumon. Ha mág működő váltót adsz el, nem fog a nyakadon maradni. Plusz ledob jópár kilót a verda :)

Üdv

Balázs