A cukorbetegség régi neve a διαβήτης, amelyet a Kr. e. II. sz.-ban az apamaiai Demetriosz alkotott meg orvosi terminusként, és latin közvetítéssel ismerjük máig diabetes (diabétesz)-ként. A szó a görögöknek még ’körző’-t és ’mérőón’-t is jelent, mert a διαβαίνω (diabainó) ’(lábát) szétterpeszt(i); átlép, átmegy’ ige származéka. A ’körző’ jelentés a ’szétterpeszt’-ből jön, a ’cukorbetegség’ pedig az ’átmegy’-ből, mert a fokozott vizeletürítést úgy tekintették, hogy a folyadékok mintegy átmennek a szervezeten.

A XIX. sz.- nyelvújítás próbált magyar megfelelőt alkotni a diabetes-nek, ílyen a húgyár, cukurvizelés, nyershugyozás, de ez nem régi, hanem éppenséggel lúj;  vö. http://www.macse.org/society/betegsegek.php?id=lat

Igazából véve, ez az elit betegsége volt. Ha a szegények közt fordult elő, akkor nem hiszem, hogy ilyen formán megállapították ezt a kórképet. Inkább a tüneteket látták: az illető sokat vizelt és lassan „elsorvadt”. Ha sokáig bírta (de szerintem nem sok lehetett ilyen), akkor megvakulhatott és kelések, üszkösödések támadhattak rajta. A leggyakrabban pesze eszméletvesztés közben jött a halál.