Aminah Creative Commons License 2012.12.19 0 0 66

Köszönöm szépen mindenkinek, aki válaszolt!

 

Egy fokkal nyugodtabb is lettem, egy fokkal meg nyugtalanabb.

Nyugodtabb azért lettem, mert az osztályba járó aspergeres gyermeket valószínűleg látja szakértő rendszeres időközönként, mert az általatok emlegetett valamelyik sajátos nevelési igényű csoportba valószínűleg be van sorolva, mert hallottam fél füllel valami olyasmit, hogy van nálunk tényleges és számított osztálylétszám. A támogatást meg az állam gondolom vizsgálathoz köti, és ha ők gondot észlelnének, akkor valószínűleg nem járhatna ebbe az iskolába.

Nyugtalanabb meg azért lettem, mert ha van is az iskolában fejlesztőpedagógus, az az osztályt tanító tanárokkal nem kommunikál. Én úgy tudom (hallottam, ahogy egy szülővel erről beszél), hogy semmilyen útmutatást, segítséget nem kapnak, a maguk feje után mennek, meg azután, amit a gúgli kidob. Folyosói pletykákból pedig azt hallottam, hogy az iskolában nem is aspergeresként van nyilvántartva, hanem mittudoménhogy, mert aspergeresként nem is járhatna ide.

És ezért mondom én, hogy igen, a szülőnek ki kellene állnia, és elmondania, hogy mi a helyzet, mert anélkül marad a "fél füllel hallottam...", meg a "folyosói pletykákból úgy tudom...", meg "hallottam, hogy az egyik szülőnek ezt mondta....", ami aztán piszok hiteles forrás, meg a gúgli, ami aztán kidobja, hogy szociálisan érzéketlen, meg hogy nem érti, hogy mit érez a másik, meg hogy súlyosabb esetben tárgyként kezeli a másikat, meg hogy bizonyos váratlan helyzetekben agresszió és dühroham, meg hogy ez amúgy is egy nagyon nehezen diagnosztizálható dolog, és hogy nagyon széles spektrumról fordulhatnak elő a mindenféle tünetek mindenféle kombinációban, meg kidob nem is egy sztorit gyerekekről, akikről csak az X. szekember állapította meg egyáltalán, hogy autista, ésatöbbi, ésatöbbi... és így a végére lehet, hogy sokkal többet belelátunk a dologba, mint ami a valós helyzet, és ha tudnám, hogy mi a valós helyzet, akkor lehet, hogy nem azt találgatnám, hogy a gúgli által kiköpött rengeteg tünet közül vajon mi jelllemző rá, hanem hiteles forrásból tudnám, hogy konkrétan vele mi a helyzet. Lehet, hogy tudnám, hogy nem az iskola van rá egyre rosszabb hatással (egy éve még úgy beszélt róla a fiam, hogy kedves, meg vicces, meg hogy a barátom, aztán egyre többször kezdte emlegetni, hogy mindenért verekszik, nagyon nagyot üt, és hogy mindenki befogja a fülét, úgy bömböl, ha valami rosszul sikerül neki), hanem van valami konkrét dolog más területen, de kezelik a problémát és a szakember bizakodó, lehet, hogy akkor tök nyugodt lennék, és nem mondanám a fiamnak, hogy kicsim, ha lehet, kerüld el.

 

Írtátok, hogy azért nem vizsgálják a konfliktustűrést, mert az más gyereknél is problémás lehet. Ezt én értem, de más "normális" gyerek, miközben üt, életkorának megfelelően persze, de tudatában van, hogy a másik egy ugyanolyan gyerek, mint ő, és hogy a másik mit érez, és hogy ez a másiknak fáj, és ez -gondolom én- egy poton túl már megálljt parancsol neki. Mindez igaz egy átlagos aspergeres gyerekre is? (még mindig csak kérdezek, és a cél az, hogy egy fokkal nyugodtabb legyek, nem az, hogy "bilogozzak" vagy mi.)