Engem most per pillanat az érdekel, hogy mik a szabályai az integrációnak idehaza. Vannak egyáltalán szabályai?

 

Vannak ugye sajátos nevelési igényű gyerekek; az 'SNI A' kategóriába az organikus zavarokkal rendelkezők (értelmi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, érzékszervi károsodottak) tartoznak, az 'SNI B'-be a nem organikus zavarral élők (diszlexia, -gráfia, -kalkulia, ADHD, beszédhibás).

 

A szabályzat szerint az SNI A gyerekek 3 főnek számítanak, az SNI B-sek 2-nek.

Egy gyereket 45 percig vizsgál az e célból létrejött bizottság, de annyit is ér. Én tudok olyan gyerekről, akit gyerekként imbecillisnek diagnosztizáltak, így csak kisegítő osztályba járhatott. Fogyatékos otthonba került (mivel a szülei lemondtak róla), majd kiderült, hogy épelméjű, csak hebefréniás.

 

Az autizmus más tészta, mert önmagában nem értelmi fogyatékosság. Lehet egy ember autista 50-es és 150-es IQ-val is. Az Asperger csak a hab a tortán, mivel az a spektrum széle, bármelyik hétköznapi emberről kiderülhet, hogy Asperger-es. Már ha nem keverik a bipoláris zavarral...

 

Ami az integrációt illeti, enyhe értfogyos még kerülhet "normál" osztályba, a többi viszont kisegítő iskolába kerül.

Az integrációnak három modellje van: szegregált iskola (épek és fogyatékosok két külön épületben), lokális integráció (egy épületen belül, közös foglalkozással, de külön osztályokban tanulnak), és a teljes integráció (egy osztályban a sérültek és az épek).

Én a második lehetőséget prefarálom.