Szia. Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál. Ezek szerint ilyen fám nekem sajnos nem lesz, ilyet csak hozzáértők tudnak maguknak buherálni. Irigyellek nagyon! Ahonnan én ezt a vörösszilva alany dolgot vettem, az Dr. Balla András: Ősztől tavaszig a kertbarátoknál című könyve. Ebből egy részlet: „Általános vélemény, hogy a kajszibarackfák nem élnek soká. Ennek oka főképp a gutaütésnek elnevezett betegség. A szakemberek ezért baktériumos eredetre, nem megfelelő alanyra, a téli agy hőingadozásra, s az ezt követő fagyfoltokra, a nyári szárazságra hivatkoznak. A faiskolákban a mirobalán szilva alanyt szeretik használni, mert ezen kitűnően megered a szemzés, az így szemzett kajszi gyorsan fejlődik, de esősebb ősz folyamán az alany későn fejezi be a növekedést, és a nemes rész nagyon fagyérzékennyé válik, amit gutaütés vagy csak fagyfoltok követnek. A másik használatos alany a vadbarack. Ennek meg – bár kívülről nézve nem egyforma – nagyon eltérő a belső tulajdonsága. Így ahány féle alany, annyiféle tulajdonságú lehet a ráoltott nemes. El kell fogadnunk azoknak a kutatóknak a megállapításait, akik a beteg fákból ki tudták tenyészteni a Pseudomonas syringae baktériumos vagy a Citospora cincta nevű gombás betegséget, mely betegségek csak sebzéseken, illetve a metszésen keresztül jutnak be az élő fa testébe. Ezért tanácsolják a késő tavaszi metszést, és a metszőolló folyamatos fertőtlenítését. Vajon a faiskolai szemzéskor fertőtlenítik-e minden egyes szemzés után a szemzőkést? Nem fordulhat elő, hogy eleve, bár lappangó állapotban, a faiskolai oltványokban már benne van valamelyik kórokozó? És amint valami rendellenesség éri a fát, és annak állapota gyengül, azonnal lerohanják a baktériumos és gombás kártevők, s eredménye a gutaütés lesz.

Mi ezért a kajszi gondozása ügyében tegyünk meg mindent, amit tudunk, fertőtlenítsük ollóinkat p. formalinnal, és a fán ejtett metszéseket és fagyfoltokat kezeljük. Aki pedig teheti, szerezzen be vörös szilva sarjat, ültesse azt a kertjébe, majd oltsa be olyan barackra, amilyenre akarja. Az így kezelt fák életkora még néhány emberöltő is lehet. Példa volt rá. Még a háború előtt, Inárcson Husz Béla professzor 80 éves kajszikat is talált. Ezek vizsgálatában a Kórtani Tanszéken a metszetek elkészítésében segítettem neki, de az öreg inárcsi fákból kórokozót nem lehetett kitenyészteni." Na ezért érdekelt ez a vörösszilva dolog, és remélem, hogy Neked is ilyen tapasztalatod lesz vele.