akik be vannak fosva, és a hatalmat így akarják megtartani, az a kormánypárt:

 

Belebonyolódtak a saját javaslataikba a fideszesek

a végső szavazás van hátra a parlamentben, még mindig nem világos, hogy milyen szabályok szerint fogunk szavazni a következő országgyűlési választásokon. Hétfőn a parlament több tucat új szabályt szavazott meg, de ezek között vannak olyan is, amelyek teljesen ellentmondanak egymásnak.

 

A hétfői szavazás előtt több módosító javaslat is érkezett a törvénynek ehhez a pontjához: az Alkotmányügyi Bizottság például azt kezdeményezte, hogy a területileg illetékes jegyző keresse fel a választásra jogosultakat. A fideszes Szakács Imre szerint ez indokolatlanul nagy terhet róna a jegyzőkre, így ő kihagyta a javaslatából a jegyzőket, és csak annyit hagyna benne a törvényben, hogy a választási központ "a megfelelő időben és megfelelő módon" tájékoztatja a polgárokat.

 

A korábban a törvényjavaslatban szereplő kétszáz ajánlás helyett ötszáz ajánlást kell majd összegyűjetenie annak, aki indulni akar a választásokon. A módosítást benyújtó Vas Imre szerint a hétfői csomagban elfogadott módosítással érvelt a javaslata mellett: szerinte erre azért van szükség, mert azok is ajánlhatnak majd jelölteket, akik nem regisztrálnak.

A kampányidőszakot viszont megkurtították a hétfői szavazáson: a most érvényes hatvan naphoz képest csak ötven napjuk lesz a pártoknak arra,  hogy meggyőzzék a választókat.

 

parlament azt is megszabta, hogy a pártok hol hirdethetnek majd a kampányidőszakban. Fizetett hirdetések csak a közszolgálati médiában, nyomtatott lapokban, illetve közterületi plakátokon jelenhetnek majd meg. A pártok és a jelöltek bármennyi plakátot és szórólapot készíthetnek és terjeszthetnek a kampányidőszakban. A jelölteknek legfeljebb 600 percük lesz hirdetésre, de a pontos időkeretről majd a Nemzeti Választási Bizottság dönt. A nyomtatott lapokban csak úgy hirdethetnek majd a pártok, ha a kampányidőszak kezdetén a hirdetések nyilvánosságra hozott árjegyzékére rábólint az Állami Számvevőszék. A nyomtatott sajtóban és a közszolgálati médiában szereplő hirdetések költését szabályozza a törvény, a fizetett közterületi plakátokon való megjelenést egyáltalán nem.

Az elfogadott módosító indítvány szerint tilos lesz hirdetni mozikban, kereskedelmi és a körzeti médiaszolgáltatóknál, illetve ezek internetes felületein is, illetve az internetes sajtótermékeken és hírportálokon. Nem zárják ki viszont a közösségi oldalakat és a blogokat. Az elfogadott módosítók értelmében pénzbüntetésre és a jogsértés tényét megállapító határozat közzétételére kötelezhetik azokat a médiaszolgáltatókat, akik megsértik a kampányszabályokat. Az elfogadott módosítók értelmében a választást megelőző héten nem lehet majd közzétenni a közvélemény-kutatás adatait, ami nem változtat a korábban elterjedt gyakorlaton, hogy SMS-ben vagy közösségi oldalakon ismerhessék meg a polgárok a legfrissebb mérések adatait.

 

Akkor ki is retteg?