Az „appoplexia sanguinem” duplán problematikus lejegyzés, egyrészt mivel az apoplexia szó egy p-vel írandó [< görög ‛αποπληξία (apopléxia) ’gutatütés, bénulás’ <: ‛αποπλήσσω (aploplésszó) ’leüt, rémülettől megdermed’ < ‛απο- (apo) ’el-, ki-, meg-’ befejezett cselekvésre utaló igekötő + πλήσσω (plésszó) ’üt, vág, sebez’]. Másrészt a második tag nem tárgyas (sanguinem), hanem birtokos (sanguinis) viszonyban áll vele. Ez így tautologikus kifejezés, mert az apoplexia ’gutaütés, szélhűdés, stroke’ más önmagában is súlyosan szövődményes belső vérzést takar, így a sanguis ’vér’ értelmileg nem ad hozzá semmit. Annyi szerepe lehet, hogy jelezheti azt, hogy nem járt különösebb tünetekkel. — De ha a tárgyesetet komolyan vesszük, akkor lehet, hogy a két szó nem is tartozik össze, nem alkot egy szintagmát, pusztán egy kijelentésen belül kerültek egymás mellé.

Az apoplexia nervosa kifejezésben a nervosa ’idegi’: a tüneteket jelezheti: ez tehát elsősorban agyvérzés lehetett, amely demenciát, koordinálatlan mozgást stb. okozhatott.

A typhus cerebralis jelentése ’agytífusz’: olyan tífuszos megbetegedés, amely szövődményként agyvelőgyulladással (encephalitisszel). [A *ceretralis alak hibás lejegyzés/olvasat.]