Nekem hosszú évekig/évtizedekig volt hasonló gondom a szívritmusommal. Mint hosszú vizsgálatok után kiderült, egy viszonylag gaykori veleszületett szívritmushibában szenvedtem, úgy hívják: WPW-szindróma.

A lényeg: a szív fejlödési rendellenessége és „szerkezeti hibája“ miatt a pulzusom teljesen vártlanul és kiszámíthatatlanul felugrott 180 körüli/fölötti értékre. Nálam ez az állapot percekig is tartott és néha sajnos el is ájultam, mert nyilván ebben a helyzetben az agy vérellátása teljesen elégtelen lesz. A trombózisvezsély is nagyon nagy ebben a helyzetben. Sokan vizsgáltak, kaptam gyógyszert (amit nem jól bírtam és amiröl tudtuk, hogy nem biztos és nem végleges megoldás). A végére a ritmuszavartól és annak következményeitöl való félelem annyira befolyásolta az életemet, hogy a kardiológusok hosszas rábeszélésére beleegyeztem a mütétbe.

A mütét alatt ébren voltam ( mert a beteg közremüködése szükséges a mütét alatt), katéteres beavatkozás, néhány óráig eltart, de teljesen megoldotta a problémát, az életem egy csapásra megváltozott. Gyógyszert nem szedek, azt sem tudom, mi az a ritmuszavartól való félelem. Kardiológushoz csak néhány évenként, ellenörzésre járok.

Azt tanácsolom: nagyon jól vizsgáltasd ki magad, mert ha hasonló betegségben szenvedsz, akkor nem pszichológushoz kell menni meg nyugtatót szedni, hanem megoldást kell keresni a szívbetegségre (gyógyszer, mütét), mert lehet, hogy az életed forog kockán! Persze a szívritmuszavarnak millió oka is lehet, de az a betegség, amiben én szenvedtem, nagyon gyakori és müthetö!