Pannika127
2012.11.02
|
|
0 0
32
|
KORMOS FRANCISKA
/Kacat/
Várok
Várok egy elejtett hangra vagy elejtett akkordra. Várok egy szóra, és benne igazságra. Várom a holdfényt és vele az álmokat, A kályha üvegén át kilesõ lángokat. Várom a táncot, a lassut, a pörgőt, a végtelent. Kulcs csörrenését a zárban és õszinte tekintetet. Várom a messzirõl jött hírhozó levelet, És a munkától érdes, kérlelõ tenyeret. Várok a mindent eláruló hallgatásra. Várok a terheket bontó, rózsás alkonyatra. Várom a titkok óvatos nyitását, S várom a hegyeken ívelõ szivárványt. S míg várok, rám talál a víz, a tûz, a föld, az ég. Kürt ébreszt reggel s a nap hátán visz feléd. Amíg várok, velem lépked a remény, S rajzolja részeit a fontosnak vélt regény. |
|