aladdin63 Creative Commons License 2012.10.16 0 0 25410

Vírus-Noszik Jani: 1:0

 

Feleségemet hétfőn reggel hazaküldték melóból vírusfertőzés miatt. Itt buktam el a spártai futóversenyemet. El kellett volna költöznöm a ház túlsó végébe, az udvarra, a féltető alá, a Szelim barlangba, esetleg anyukámhoz. Bárhova, ahol nem ér utol a betegség. Balga módon nem hittem el, hogy elkaphatom a kórságot. Szerdán lángoló torokkal szipogva ébredtem. Utazás a reptérre, közben patikalátogatás. Csodaszerek és néhány száz papír zsebkendő vásárlása. Bízva bennük, talán segítenek életre kelnem péntek reggelig. Autóm, pesti barátomnál hagyom. Ő is megajándékoz egy halom fokhagyma, C-vitamin és még valamilyen kapszulával. 3x2db mindegyikből, szól az utasítás. Ennyivel jól is lakok. Nem is kell kajálnom útközben. Az utazásunkat amat már részleten leírta, nem akarom megismételni. A rajtot követően, a tervezett pulzuson (max 145) és a hozzátartozó sebességgel (5.20-5.30 p/km) tudok haladni. Ez meglepett. Azt hittem, a betegség miatt vagy magasabb lesz a pulzus, vagy alacsonyabb a sebesség. A meleg engem is megkínzott, de szerencsére elkerült a napszúrás. Eszembe jutott, tavaly Lesi Zoli társaságában futottam a csatorna előtti frissítő ponthoz. Milyen gyorsan eltelt az egy év. 81km-hez szintidő letelte előtt 35 perccel érkezem.  Ez ugyan gyengébb, mint a tavalyi 66 perces előny, de akkor nem volt ilyen meleg. Hurrá! Gyors frissítés, tejberizs a kézben, és uccu tovább. Így haladtam utamon, egyre bizakodva. Talán használtak a csodaszerek és kiűzték belőlem a gonoszt. Jön az este, csökken a hőség, lassul a szintidő. Csupa jó hír. Ezt terveztem én. A vírusnak más elképzelései voltak velem kapcsolatban. Megunhatta az egész napos zötykölődést és nyugovóra akart térni. Segítségül hívta a lázat. Na, ez megtette a hatását. Égett a szemem, meg akartam fagyni és elgyengültem. Még mások egy szál pólóba futottak én nyakig felhúzott széldzsekiben dideregtem. 148 km-nél vereséget szenvedtem. Egy év munkája, álmok-vágyak szálltak tova. Ilyen „apróság” miatt. Vasárnapi díszebédnél már a hangom is elment. Olyan voltam, mint a némakacsa. Csak tátogtam.

Tanulság: Nem elég keményen edzeni. Minden apróságra figyelni kell, mert a Spartathlonon nem lehet 80-90%-s egészségi illetve edzettségi állapotban célba érni. Ide a maximum kell! Talán még az is kevés. Nagyon sok szerencsére is szükség van. Egy rossz lépés, egy kóbor vírus, egy rossz kaja és vége. Marad a tervezgetés. Hideg téli napokon az előző évi beszámolók olvasgatása. Ilyenkor ismét forrni kezd a futó vére.

Most legyőztek, de nem adom ilyen könnyen a bőröm. Jövőre visszavágót akarok!

Szeretném megköszönni mindenkinek hogy szurkoltak és izgultak értem. A családomnak, amiért elviselik a mániámat.

Gratulálok azoknak, akiknek nem sikerült.

Végezetül, minden elismerésem a teljesítőknek. Amit idén véghezvittek, az emberfeletti.

Azt, hogy a végsőkig kihajtották magukat a siker érdekében, nem lehet leírni. Ezt látni kell!

 

 Sziasztok!