Matafán: Elég zavaros a kép.

 

1. A matafan frankoprovanszál nyelven (azaz a svájci, szavojai és france-comté-beli franciában) tócsnihoz, rösztihez hasonló étel. A szó tulajdonképpeni jelentése ’[ami] legyőzi [az] éhséget’, franciásodott formája a matefaim.

 

Nem elsősorban azért gondolom, hogy az esetünkben ez az etimológia helytelen, mert ne élhetne itt svájci vagy szavojai ételről elnevezett család; hanem azért, mert vezetéknévi előfordulását francia nyelvterületről nem sikerült igazolnom.  Ugyan sikerült a nem működő www.familleunie.fr-ról kikotornom egy ritka Matafome nevet, de nem tudom, hogy ez idevonható-e.

 

 

2. A szláv felvetéshez. Az /f/ hang szláv nyelvekben csak idegen és hangutánzó szavak fordul elő. A Matef-~ Mataf- ~ Matof- tőben egyikre sem sikerült ráismernem: így innen nem lehet az etimológiát elindítani.

 

A Matešan vaszont létező szerb-horvát név: Mat[ija] ’Mátyás’ / Mat[e] ’Máté’ + -eš kicsinyítő képző + -an kicsinyítő/személynévképző . Az is lehet, hogy a XVII. sz.-ban ezt hosszú ʃ-sel írták: Mateʃan. Ebből a közismert süveg ~ ʃüveg> föveg félreolvasás folyatán lehetne *Matefan, amelyből pedig hangrendi illeszkedéssel Matafán.

 

Ez a forgatókönyv elképzelhető, ha most a XXI. sz.-ban olvasunk XVII. sz.-i írást. De a kortársnak a kiejtett és a leírt forma nem különölt el, a beszélt alak orientált az olvasásnál. Nehezen tudok elképzelni olyan cezúrát, hogy egy család elfelejtené a vezetéknevének az ejtését, és lecseréli egy rosszul kiolvasott formára.