A példádban a cigány már „egy jellegzetes, önazonosság-tudattal rendelkező magyar népcsoport”, így a 9714-esben leírtak (2) pontja működik.

De ez elég recens helyzet, mert a cigányok csak a XX. sz. derekától telepedtek le falvak belsejében. Sőt, az oláhcigányos és a beások nem sokkal azt megelőzően érkeztek egyáltalán Magyarországra: ekkor már a parasztok (mert így hívták a nem cigányokat, nem pedig „magyar”-nak) családnevei kialakultak. De a betelepedés után jó ideig még használták a nyelvüket,így a „paraszt”, a „magyar” náluk is „gádzso” meg „ungur” lett volna.  

Ismerek korábban is egyenlő etnikai arányokkal rendelkező településeket, ilyen pl. Mezőberény a magyarjaival, németjeivel és szlovákjaival. Nemcsak a hentes volt külön magyar, német és szlovák, hanem minden más is. De se a magyar nem járt a német és a szlovák henteshez, se fordítva: így aztán a magyarok sem nevezték „magyar hentes”-nek a hentesüket, hanem csak a „hentes”-nek, mert számukra csak ez az egy volt.