Mind a Riečan, mind a Riečansky szlovákul annyit tesz, hogy ’Riečka településről származó’. Ilyen volt Riecska (utóbb Récske-re magyarosítva) Besztercebánya mellett és [Sajó]recske Tornalja mellett.

Az félreértés, hogy a Krnács szerb-horvát lenne, a 104-beli beírás csak arról szól, hogy az alapszava a szerb-horvátban maradt meg. A név amúgy szlovák és cseh, bár lehetne szerb-horvát is, de a szlovák telefonkönyvben 499 Krnáč van, a szerbben 42 Krnač, a horvátban 4. Ez arra utal, hogy a szerbbe, horvátba is az ottani szlovák telepekről került be. A Krnácsról van egy újabb írásom: http://onomastikion.blog.hu/2012/04/30/krnacs.

A „Rjetsan alias Krnács” annyit tesz, hogy a környezete két néven ismerte. Ez az állami anyakönyvezés előtt nem ritka. Hogy melyik volt a korábbi, azt nem tudom: a „Rjecsan” nevű kapta-e az újabb „Krnács” ragadványnevet, vagy fordítva. Mindenesetre azt úgy könnyebb elképzelni, hogy volt egy Riečkáról származó Krnáč nevű ember, aki Besztercebányára települt át, és környezete lecserélte a korábbi nevét a származási helyéből képzett lakosnévre.