Tudod mi a gond?

 

Ugyanaz, hogy úgy állsz hozzá ehhez az egészhez, mint a cégek, HR-esek egy része az álláshirdetéseikre jelentkezőkhöz (van manapság tapasztalatom, mert a járműves szakmának legalább 10 évre vége - mérnök vagyok):

 

1. Feladják a hirdetést, leírják, hogy a jelentkezőknek milyen feltételeknek kell megfelelni

2. Megkapják a rengeteg jelentkezést, most ezekből maradjunk csak azoknál, akik legalább 90%-ban megfelelnek a leírtaknak

3. Nem válaszolnak (jó, Te ez alól kivétel vagy)

4. Többedszeri noszogatásra, hogy megkapták-e az önéletrajzot

4.1 Igen, de már betöltöttük az állást (1 nap alatt? Ez különben tipikus válasz itt is - ott is)

4.2 Igen, de nem felel meg, mert: és olyan kifogások jönnek, amely követelményeket le sem írtak a hirdetésben

4.3 Csak azért adtuk fel, hogy feltöltsük az adatbázisunkat!

4.4 Igen, megkaptuk, de csak a konkurrencia felé akarjuk mutatni, hogy nekünk milyen jól megy, hogy ennyi ember kell(ene)! (Ezt fű alatt súgta meg valaki)

4.5 Igen, megkaptuk, maga nagyon jó (nagyon szép), majd szólunk

4.6 Ha valaki nagyon kiváló (min. Nobel-díjas) esik be, majd azt esetleg megnézzük (ezt így megkaptam a telefonba - Knorr Bremse) 

 

Semmi nem történik, majd több alkalommal újra látom ugyanazt a hirdetést, telefonálok, és semmitmondó válaszokat kapok ismételten.

 

Közben telekürtölik a cégek a világot, hogy nincsen mérnök, nem tudnak fejleszteni, de felvenni nem vesznek fel, illetve a sok fiatalt rábeszélik hogy mérnök legyen, aztán majd végeznek, és ott állnak majd, mint fasz a lakodalomban.

 

Remélem érti mindenki, hogy nem tévedtem el, és nem a PoliDilibe akartam ezt írni, hanem megérti az analógiákat.

 

Nicky, Te pedig sírsz, hogy nincs semmi (mint a cégek), de az esélyt még a 99%-osnak sem adod meg (nem magamról beszélek, látható, hogy a régi nickemet vettem vissza, amúgy is utálom a köntörfalazást), hanem várod a talán nem is létező Nobel-díjast.

 

Különben nemcsak Rád, hanem nagyon sokakra igaz ez.

 

Meg lehet sértődni.

 

Üdv. Zoli