Egyszer elkezdtem összeírni a párhuzamosságokat. Eddig jutottam, mielőtt abba nem hagytam:
*čŕ̩vьcь ~ *čŕ̩vьńь
Ősszl. *čŕ̩vьcь ’a rovarrajzással, a bíbortetű betakarításával kapcsolatos [időszak]’ < *čŕ̩vь ’féreg, kukac’ + -ьcь fn./kics.-képző; *čŕ̩vьńь ’a rovarrajzás, a bíbortetű betakarításának [időszaka]’ < *čŕ̩vь + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. czerwiec ’június; szikárka (Scleranthus spp.); bíbortetű, pajzstetű (Coccidae)’
– cs. červen ’június’, červenec ’július’ (< červen + -ec kics.-képző)
– ukr. elav. чéрвець (červeć) ’június’
– br. чэ́рвень (čè́rveń) ’június’, nyj. чэ́рвец (čè́rvec) ’június’
Vö. lit. kirvelių̃ mė́nuo ’június, tkp. a férgek hónapja’
*grudьńь
Ősszl. *grudьńь ’[időszak, amikor a föld csak fagyott] röggel fedett’ < *gruda ’rög’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. grudzień ’december’, óle. ’november’ is
– ócs. hruden ’december és január közti időszak’
– szlk. nyj. hruden ’október’
– or. rég. грýдень (grúdeń) ’december v. november’ < óor. грудьнь (grudьnь) ’november’
– ukr. грýдень (hrúdeń) ’december’ < óukr. ’november’
– br. nyj. грýдзень (hrúdzeń) ’december’ • br. грýдное врéмя (hrúdnoe vréḿa) ’időszak, amikor a földet csak csupasz rögök borítják; tkp. rögös idő’
– szln. grúden ’december’
*květьńь
Ősszl. *květьńь ’virágzás [időszaka]’ < *květъ ’virág’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. kwiecień ’április’
– cs. květen ’május’ [neologizmus]
– ukr. квíтень (kvíteń), nyj. цвíтень (cvíteń) ’május’
– óhv. cvijetanj ’május’
– bg. nyj. цвéтен (cvéten) ’április’
*lipьcь ~ *lipьńь
Ősszl. *lipьcь ’hárssal, a virágzásával kapcsolatos [időszak]’ < *lipa ’hárs(fa)’ + -ьcь fn./kics.-képző; *lipьńь ’hárs(virágzás) [időszaka]’ < *lipa + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. lipiec ’július; hársméz’, nyj., óle. lipień ’július’
– szlk. rég. lipeň ’június’
– ukr. лúпень (lýpeń) ’július’
– br. лíпень (lípeń) ’július’
– hv. lîpanj ’június’
Vö. lit. líepos mė́nuo ’július, tkp. a hársak hónapja’, líepa ’hárs; július’
*listopadъ
Ősszl. *listopadъ ’levélhullás’ < *listъ ’levél’ + padъ ’esés’ (< pasti ~ padati ’esik’)
– le. listopad ’november’, óle. ’október’ is
– cs. listopad ’november; levélhullás’
– or. листопáд (listopád) ’levélhullás’, nyj. ’ősz, szeptember’
– ukr. листопáд (lystopád) ’november’
– br. лiстапáд (listapád) ’november’
– hv. lĩstopād ’október’, ’levélhullás (ideje), avarhalom’
*ľutъ
Ősszl. *ľutъ ’zord, kegyetlen, vad; éles, csípős’
– le. luty ’február’, rég. ’január’ < le. luty czas ’hideg, zord idő’
– ukr. лютий (ľútyj) ’november’
– br. лю́ты (ľúty) ’november’
*pazderьnikъ
Ősszl. *pazderъ ’a len, kender szárának tilolás után visszamaradt rostmentes része’ + -ьnъ mn.-képző + -ikъ fn.-képző
– le. październik ’szeptember’, óle. październy ’ua.’ is (tkp. ’a kendertörés, tilolás időszaka’)
– kas. pazʒėřńik ’szeptember’
Vö. szemantikailag azonos br. кастры́чнiк ’október’ < br. кастрыца ’(len/kender)törek; pozdorja’.
*sěčьńь
Ősszl. *sěčьńь ’favágás [időszaka]’ < *sěč ’vágás, irtás [itt: fáké]’ (< *sěkti ’vág [éles eszközzel]’) + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. styczeń ’január’, rég. ’február’, óle. tyczeń ’ua.’, sieczeń ’február’ is • styczeń / tyczeń < sieczeń × tyka ’karó, rúd’
– szlk. nyj. velký sečeň ’január’, nyj. malý sečeň ’február’
– óor. сѣчьнь /сѣчень (sěčьnь / sěčenь) ’február; január’
– ukr. сíчень (síčeń) ’január’
– hv. sijêčanj ’január’
– szln. nyj. sečen ’február’
*sŕ̩pьńь
Ősszl. *sŕ̩pьńь ’gabonaaratás [időszaka]’ < *sŕ̩pъ ’sarló’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. sierpień ’augusztus’
– cs. serpen ’augusztus’
– or. nyj. сéрпень (sérpeń) ’augusztus’ < óor. сьрпьнь (sьrpьnь) ’ua.’
– ukr. сéрпень (sérpeń) ’augusztus’
– hv. srˆpanj ’július’
*versьńь
Ősszl. *versьńь ’csarab(virágzás) [időszaka]’ < *versъ ’csarab’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző
– le. wrzesień ’szeptember’, rég. ’október, november’ is.
– ukr. вéресень (véreseń) ’szeptember’, óukr. вресень (vreseń) ’ua.’
– br. вéрасень (véraseń) ’szeptember’, óbr. вресень, врешень (vreseń, vrešeń) ’ua.’
