Nekem is szénacélból  van a főzőm külső palástja, ha gondod van rá az is kitart időtlen időkig. Ha most készítenék főzőt, és nem lenne kedvem túl sokat költeni külső palástra azt csinálnám, hogy hegeszte(t)nék egy saválló karimát a söröshordóra savállóból, majd szintén peremezve elkészíteném a szénacél külső palástot. A kettőt csavarkötéssel, tömítve csatlakoztatnám egymáshoz. Azért készíteném így , mert ha 27 év múlva elrohad a szénacél nem kell a hóbelevackot szétvagdalni, hanem ledobnám a szénacél köpenyt, és már csavaroznám is rá a másikat... Az se hátrány ha bele akarsz nézni néha a hőközlő térbe, mégis hogy megy ott a buli, ott is előny egy oldható kötés. Nemigen költenék most sem saválló külső palástra , persze az az igazi, mert örök mint a nyomorúság. (A savállót védőgázassal kell meghegeszte(t)eni, hozzáértő személlyel, csak úgy ellenállni a korróziónak.)