Hidegtűrő pálmák:

 

 

 

 

Chamaerops  humilis L. – törpepálma

A Földközi-tenger mellékén a part menti régióban, vagy a sziklás hegyeken, dombságokon elterjedt faj, de a kiülte- tésekben is az egyik világszerte leggyakrabban alkalmazott pálma. A törpepálma GIBBONS (1998) szerint -10 °C-ig rendkívül hidegtűrő, míg STÄHLER (2000) véleménye, hogy a -13 °C-os fagyokat is túléli.

 

Chamaerops humilis var. cerifera: a nálunk is jól ismert Chamaerops humilisnek a marokkói Atlasz hegységből származó, hamvaskék levelű változata.

 

Télállóságát tekintve a Tr. fortuneihez hasonló, de valószínűleg az alapfajhoz hasonlóan, annál valamivel érzékenyebb a középrügye a csapadékra, ezért némi csapadékvédelmet igényel.

 

Jubaea chilensis Mol.

(~-16 °C): a legjobb télállósággal rendelkező faj a szárnyasan szeldelt levelű pálmák közül. Lassú növekedésű, de idővel óriási termetűvé növekszik. Laza szerkezetű, jól drenált (pangó víztől mentes) talajt igényel, mivel a téli csapadékra érzékeny.

Bár a nyitvatermők közé tartoznak a cikászok (cikászpáfrányok, szágópálmák), de habitusuk alapján mégis itt tárgyalnék egy fajt, a Cycas panzihuahuensist. Németországi adatok szerint elviseli a -16 °C fokot, ha a téli csapadék ellen a növény közepét védjük és a talaj jól drenált. Mások szerint a csapadékkal szemben is ellenálló. Eredeti élőhelyén igen gyors növekedésű. Hazai tapasztalatok még nincsenek.

Ez a chilei pálmafaj főként erdőkben és sziklás hegyoldalakon él. A hidegnek és a fagynak általában jól ellenáll, azonban nagyon lassan növekszik. Néhány éve újra ültetni kezdték Európában, de akadnak idősebb példányok is, például Olaszországban, Dél-Angliában, és Tessinben. A fagyot kb. -15 °C-ig tűri el (STÄHLER, 2000).

 

Nannorrhops ritchiana Griff. – mazari pálma

Alacsony és jellegtelen pálma, mely gyakran óriási területeket hódít meg Afganisztán, Pakisztán, Szaud-Arábia és
Irán száraz, félsivatagos területein.

Kedveli a meleg, száraz klímát, és az alacsony hőmérsékletnek nagyon ellenálló, kiültetve a -20 °C-ot is elviseli. Nagyméretű, idős példánya megtalálható a római La Sapienza Egyetem Botanikus Kertjében (STÄHLER, 2000).

 

Rhapidophyllum hystrix (~-26 °C),

bokros növekedésű, alacsony törzset és sarjakat nevelő, lassú növekedésű, tenyeresen szeldelt levelekkel.
Rhapidophyllum hystrix eredeti élőhelyén, Floridában.

 

 

 

Sabal minor  Jacq. (~-21 °C), bokros, törzset nem fejleszt, lassú növekedésű, mutatós tenyeresen szeldelt levelekkel.

Ez a pálma Észak-Amerika délkeleti vidékein honos, Észak-Karolinától Texasig mindenütt megtalálható. A Sabal minor-t a világon a leghidegtűrőbb pálmák közé sorolják (JONES, 1995; GIBBONS, 1998; 2003). A fagyokat -20 °C-ig elviseli (STÄHLER, 2000).

 

Sabal palmetto Wal. – palmetto pálma

Florida jelképe, Észak-Amerika délkeleti vidékeiről, a Bahamákról és Kubából származik. A fagyokat -12 – (-14) °C-ig tűri (STÄHLER, 2000).

 

Trachycarpus fortunei Hook. /syn. Chamaerops excelsa, C. fortunei/ – kínai kenderpálma

(kínai kenderpálma, ~-16 - -18 °C). Az előzőhöz hasonló, de valamelyest kisebb termetű (legfeljebb 12-14 méteresre megnövő) nálunk legkönnyebben beszerezhető faj. Olaszországi importból gyakran tévesen Chamaerops excelsa néven forgalmazzák. Nálunk termést is hoz, melyből csírázóképes mag nyerhető.

Közép- és Kelet-Kína területein honos. A Trachycaprus fortunei a legismertebb és legszélesebb körben ültetett pálmafaj Közép-Európában. Csak Németország nyugati és délnyugati részében legalább 50 helyen ültették ki a szabadba, de megtalálható a Genfi-tó környékén, Svájc északi részén és Kelet-Ausztriában is (JONES, 1995; GIBBONS, 1998; 2003). STÄHLER (2000) szerint kibírja a -12 – (-17) °C-os fagyokat is.

 

Trachycarpus takil (indiai kenderpálma) nemrég a Trachycarpus fortuneitől izolált önálló faj. Mindenben a Tr. fortuneihez hasonló, de erősebb habitusú: nagyobb termetű, magasabbra nő, nagyobb levelei vannak, gyorsabb növekedésű, valamivel jobb a télállósága (~-18 - -20 °C). Hamar elveszíti a Tr. fortuneire jellemző kenderbevonatot a törzsről (lecsupaszodik). 15-16 méteresre is megnőhet. A legnagyobb termetű nálunk nevelhető pálmafaj.

 

 

 

Trachycarpus wagnerianus(~-16 °C): a Tr. fortuneihez hasonló, de annál jóval kisebbre növő. Mutatós leveleivel díszít.

A faj származása egyelőre nem tisztázott, és eddig az ázsiai természetes vegetációban sem sikerült megtalálni. GIBBONS és SPANNER (1998) szerint a Trachycarpus wagnerianus csak egy változata a T. fortunei-nek, és nem külön faj, KEMBREY (2004) azonban külön fajként kezeli a Trachycarpus nemzetségen belül.

 

 

 

források: http://kertgazdasag.uni-corvinus.hu/index.php?id=47961

 

http://www.edenkert.hu/diszkert/diszfak-es-cserjek/telallo-palmak-es-banan/550/