Na látod, én erre szoktam azt mondani, hogy az ilyen fazonnak megvan - a doppingnak is nevezhető - előnye. Az élet rákényszerítette arra, hogy tűrjön és szenvedjen, ami egy jó kerékpáros egyik legfőbb tulajdonsága. Ugyanakkor már lánykorában kifejlődött benne az a képesség, hogyan is kell a lehető legtakarékosabban menni felfelé, mivel nem volt más lehetősége. Ez olyan előny, amit egy Alfoldön élő bringás joggal nevezhet akár doppingnak is. Persze nem feltétlenül fog ettől nyerni, elég, ha csak Simoni nevét említem meg...