Fazekas Miklós

Sosem volt szerelem

 

Úgy hiányzik…

Az el nem csókolt csókok,

Veled a nagy nyárfa árnyékában,

az augusztusi forró nyárban.

 

Úgy hiányzik…

A meg nem történt ölelések,

Veled az erdei kishídon,

ezüstholdas éjszakában.

 

Úgy hiányzik…

Szerelmünk a titkos kis tóban,

s a kelő Nap sugarában

gyönyörű tested víztől csillogóan.

 

Úgy hiányzik…

Ahogy a parton egy pillanatra

eltakarod magad, de fordulván

szemeid emésztő tüze néz a Napba.

 

Úgy hiányzik…

Ahogy előtör megállíthatatlanul

Belőled Éva, az ősi vágy,

s hajadból a fehér liliom porba hull.

 

Úgy hiányzik…

Ahogy karod még utánakap,

de vad mámorodban levegőt markol,

S nékem egy életre emléket adsz;

szerelemből, vágyból, romantikából.