"Akkor lőj pozitront"

Bizonyara vannak olyan atommagok, amik szivesen vennek a pozitront befogas celjara, de ezek NEM azok, amik elektront fognak be. Az elektrongazdag atommagok elkepzelheto, hogy befognák a pozitront ami termeszetesen egy magelektronnal azonnal szetsugarzodna.

De a pozitron velhetoen nem konnyen kozelitheti meg a magot mivel az elektronhej elektronjaival mar a mag megkozelitese elott szetsugarzodik. De otletnek erdekes volt.

"A töltések nem részecskék, hanem tulajdonságok. Nincs "töltés" nevű részecske."

Tenyleg? Nem tudom olvastal e mar tolem, de ebben a modellben VANNAK.

A foton akkor bomlik amikor megall, amikor beleutkozik egy atommagba. Téves a dedukciod, mert a foton a megallas utan is ugyanakkora sebessegel halad, csak most nem egyenesen, hanem az alkotoreszei fenysebesseggel keringenek tovabb a ket toruszban.

Raadasul Te a reszecskepar osszimpulzusat (ami a poztiron es elektron halado mozgasabol szarmazik) ketfele elojellel osszegezted, igy kaphatsz nullat. De az elektron impulzusahoz hozza kell adni a pozitron impulzusat, ami csak akkor nulla ha a pozitron es az elektron nem repul szet hanem a keletkezes helyen all. Ekkor pont annyi fotonenergia hasznalodott el, amennyi kiadja a reszecskepar energiajat. Ha a foton energiaja ennel nagyobb akkor szetrepulnek a reszecskek.