Mint régi utas írom:

Emlékeim szerint "bukfenc" két, illetve három kocsi típust takar. Két féle motorkocsi és egy féle pótkocsi közlekedett belőlük. Talán ez lehetett az első olyan villamos sorozat, amelyben zárt vezetőállást alakítottak ki gyárilag. Az egyik motorkocsi típus (ha jól emlékszem 3500-as sorozat), a "távos" mindkét végén vezetőállás volt kiépítve, ezért az egymagában is közlekedhetett. Ezekből, és a hozzájuk illő pótkocsikból M+P+M, M+P+P+M és M+P+M+P+M összeállítású szerelvényeket tudtak kiállítani. Ezek közös jellemzője volt (gyerekszemmel nézve) a szögletes ütköző, melyen - talán két - légvezeték csatlakozó is volt látható. Később az M+P+P+M szerelvényeket ketté osztották, a motorkocsi egyik vezetőállását kiszerelték, és a pótkocsi egyik végébe építették be, de nem alakítottak ki zárt vezetőállást. Így (ingázni is tudó) M+P szerelvényeket tudtak kialakítani belőlük. (Azt sajnos nem tudom, hogy mire szolgált a légvezeték. Talán a rögzítő féket, vagy a távvezérlést mőködtették pneumatikusan?)

A másik motorkocsi típusnak csak az egyik végén volt vezetőállás, nem volt bennük kompresszor. Két ilyen motorkocsit a vezetőállás nélküli végüknél fixen összekapcsolva alakították ki az iker szerelvényeket. A vezetőállás felőli végükön normál, kerek tárcsás ütközők voltak. Üzemi fékezésük motorfékkel, rögzítő fékezésük pedig kézifékkel történt, mint az 1500-as sorozatnál.

Ami messziről is lehetővé tette a két típus megkülönböztetését az az eltérő áramszedő volt. A "távosoknál" pantográf, a "simáknál" egyszerű lant áramszedő volt a kocsi tetején.

Ha valamire rosszul emlékeznék, elnézést kére, de sajnos az idő múlása nem tesz jót az emlékeknek.