Akkor lehet jól gondoltuk, hogy nem kísérletezgetünk vele és elaltatjuk.. jobb így neki, az a 13 év amit velünk volt szép emlékeket hagyott benne és bennünk is.

Egyedül a lányát sajnálom, most szó szerint el van anyátlanodva, állandóan simogatni kell, bújik hozzánk látni, hogy hiánya van neki is.

 

Lehet elismert festő valaki de házat nem biztos, hogy építenie kell..

 

Mit vártok most a dokitól?

Én csak egy esetben keresném fel.. máskülönben látni sem akarnám..

 

 

A mostani már a harmadik orvosunk, mindegyik rossz valamiben.

 

A gittát megnyírtuk két éve, sajnos a kozmetikus elszúrta és a farokvégről is lenyírta a szőrt.

Mivel a kutyus nagyon farokcsóvás, örülős fajta így még aznap kicsapta a farkát, elég horror volt, fröcskölt a vér minden felé :-).

 

Elvittük gyorsan, a doki első mondata:  Igen láttunk már ilyet, le kell vágni a farkát!

Mondom neki: Micsoda? A maga farkát kéne aztán leléptünk onnan.

 

Itthon lefertőtlenítettem, géz és sok szigetelőszalag, egy hét és azóta is jól megvan.

 

Képzeld el a tacsit rövid farokkal...   no comment!

 

Ennyit a dokikról.