Psziche Creative Commons License 2012.08.02 0 0 84

Federico García Lorca élete 18. rész

 

A Vérnász megírása és a Barraca újabb sikerei (1932)

 

Lorca 1932. nyarán Granadában fejezte be a Vérnász című drámáját, melyet még az előző évben kezdett el írni. Az éjjel nappal tartó lázas munka során újra és újra egy Bach kantátát hallgatott és egy híres cante jondo énekes gramonfonlemezét.

 

A Vérnász történetét valós esemény ihlette. A költő pár évvel korábban egy újságban olvasott a hasonló körülmények között megtörtént gyilkosságról, de az eredeti történetet sok helyen átalakította a művészi szempontok miatt.

A dráma témáját a meghiúsult szerelem képezi, mint oly sok más Lorca mű esetében. Leonardo és a Menyasszony  kamaszkorban születő szenvedélyes szerelmét a társadalom kudarcra ítéli, a lány olyan férfihoz megy hozzá, akit nem szeret, s a tragédia elkerülhetetlenül bekövetkezik, mikor a Menyasszony esküvője után a szerelmesek megszöknek.  

Leonardo és a Vőlegény családja között ősi ellenségeskedés dúl, s mivel Leonardo családja korábban megölte a Vőlegény rokonait, ezért végzetszerűen neki is meg kell halnia. A két férfi késsel gyilkolja meg egymást, s a gyilkos eszköz végig jelen van a műben, mely a Menyasszonynak és az Anyának  a késről énekelt rituális himnuszával zárul.

A harmadik felvonásban kilépünk a hétköznapi valóságból, a Hold beszélni kezd, és a halál is feltűnik a Koldusasszony alakjában.

 

A Vérnász helyszínét a költő gyermekkorának andalúziai tájáról formázta, s a hőségben perzselődő vidék a szerelmesek erotikus szomjúságát jelképezi. A zenés, táncos elemekben bővelkedő darab mélyen gyökerezik a falusi Andalúzia népköltészetében, s a párbeszédek Lorca gyerekkori emlékein alapulnak. A helyi színeket és jellegzetességeket azonban a költő minimálisra csökkentette, ezáltal időtlen drámát alkotott, melyben sikeresen tudta közvetíteni személyiségének legmélyebb alkotóelemeit, elsősorban azt az üzenetet, hogy az ember csak akkor lehet boldog, ha az ösztönei szerint él.

 

Nyár végén Federico újabb turnéra utazott a Barraca színházzal Galíciába és Astúriába, majd október elején a diáktársulat Granadába látogatott el, ahol a költő nagyon megindítónak találta, hogy ugyanabban a színházban szerepelhetett saját társulatával, melyben egykor az első klasszikus spanyol színműveket látta.

 

Novemberben és decemberben több előadást és versfelolvasást tartott különböző városokban, a New Yorkban íródott verseit Barcelonában adta elő.

 

Szintén decemberben történt, hogy a Barraca társulat a madridi Spanyol Színházban lépett fel diadalmas sikert aratva, ahol a közönség soraiban sok politikai vezető és híres ember foglalt helyet. Az újságok többsége magasztaló beszámolókat jelentetett meg az eseményről, csak a konzervatív sajtó fanyalgott, mely a diákszínházat a marxisták, kommunisták és zsidók propaganda gépezetének kiáltotta ki.

December utolsó napjaiban a Barraca a siker tudatával zárta az évet és azzal a meggyőződéssel, hogy megvalósították a kormánynak a színházzal kapcsolatos reményeit.

Előzmény: Psziche (83)