dPanka

Látlak e még?

Selymes érintésed,
mint szelíd szellő a napsugárt az égen,
oly közel ért.

Édes ringatásod,
ahogy nyári esőcsepp simult a szirmon,
úgy bújtál hozzám.

Oly szabadon,
amerre még soha senki sem vitt,
oda repítettél.

Minden álmunk,
amely valóra vált, már oly távol.
Ám, nincs ami fáj.

Mert érzem,
bennem még sem nyeli el a sötét,
azt a távoli fényt.
- látlak-e még? -