"A másik lehetőség, hogy a gravitációt gravitonok áramlásaként képzeljük el."

Igen, ez a nyomo gravitacio. A vakuum energia gravitonokbol all amik energiareszecskek, sebesseguk sokkal nagyobb mint a fényé, olyan 1 Mc koruli. Athatolokepesseguk nagyon nagy, egyenes vonalban terjednek, mennyiseguk vegtelen, a vegtelenbol jonnek es oda tartanak. Ahol az elektromos toltesreszecskek vannak ott vannak az Univerzum szigetek.

Az elektromos toltesreszecskek rakapaszkodnak a gravitonokra, ebbol lesz a feny-foton, a gravitonok haladasi sebessege lecsokken c-re.

A foton kettehasadasaval elektron-pozitron toruszok keletkeznek, nagyobb fotonenergianal pedig a proton-antiproton paros alakulhat ki.

A tomegek kozeleben a fenysebesseg valtozik a foton iranyatol fuggoen. Fekete lyuk peldat valasztva, az esemenyhorizonton KIFELE tarto foton sebessege eppen nulla lesz, ezert ez a foton a foldi szemlelohoz soha nem erkezik meg. NEM az ido lassul le !

A BEFELE tarto foton sebessege 2c lesz, beljebb egyre gyorsul, a hatarsebesseg az 1Mc.

A c fenysebesseg csak a Foldon vizszintes iranyban mert fenysebesseget jelenti. A Foldon a lefele eso feny sebessege novekszik, ezt a sebessegnovekedest Pound es Rebka egy hangszoroval es a Mossbauer effektus segitsegevel ki is tudta mutatni (az ertelmezesuk persze rossz volt)

Tehat a kerdesedre igenis kezenfekvo magyarazatot ad a nyomo gravitacio.