Törölt nick Creative Commons License 2012.07.27 0 0 381

az 1. vh utani magyarorszagi dzsentri vilag

 

Azért az sok tekintetben árnyaltabb volt, és pont a harmincas évek végére már kezdett egyre kevésbé dzsentri lenni. Mindenesetre ez olyan dolog, hogy persze voltak olyan politikai erők, amik az erőviszonyokra tekintettel elfogadták a csehszlovák államot, és amíg Magyarország olyan volt, amilyen, addig eszükbe se jutott a csehszlovák hatalom ellen küzdeni. Viszont ahogy megtörtént a magyar bevonulás, utána a magyar uralom minőségével kapcsolatos ellenérzéseik morgás szintjén maradtak meg, és nem kezdtek el harcolni ellene. (Hasonlók voltak a magyarországi nemzetiségeknél, pl. úgy tudom, a magyarországi szlovákok legerősebb irányzatai 1918-ban még nem is kívánták kimondottan a szlovák részek elszakadását, de amikor bevonultak a cseh csapatok, akkor ezek egyáltalán nem kezdtek harcba. Hasonló a ruszinok helyzete, akiket Teleki utasítására kimondottan jobban kezeltek, pl. autonómiát kaptak, és bár eredetileg voltak szeparatista, függetlenségpárti, sőt nagyukrán-párti mozgalmaik is, összességében nem fordultak a magyarok ellen. De aztán 1945 után ezek ha ellen is álltak a szovjetesítésnek, ha harcba is kezdtek, ez a harc biztosan nem a magyar uralom visszaállításáért indult... Vagy pl. a finnek körében 1917-ben elég gyenge volt a szeparatizmus, inkább csak a birodalmon belül autonómiát akartak, de amikor elszakadtak, utána már eszükbe se jutott az orosz uralom visszaállítása, sőt harcoltak is ellene. Ez szvsz akkor is így lett volna, ha az oroszoknál nem annyira borzalmas rendszer lett volna, mint amilyen.)

Előzmény: M.Zoli (377)