A "megelőző háború" fogalma magyarul nem eléggé pontos. Angolul kétféleképpen lehet ezt fordítani, preemptív és preventív háborúnak. Az első, a preemptív, az az eset, amikor az ellenfél felvonul a támadásra, és ezt meg akarjuk előzni. A szovjet felvonulás 1941. április-június között ilyen jellegű volt (bár Sztálin úgy tűnik reménykedett benne, hogy végülis a németek nem indítják meg a támadásukat),  pontosabban lett volna, ha Sztálin valóban támadást indít még 1941. június 22. előtt. A második, a preventív háború fogalma, viszont a németekre illik rá a legjobban, Hitler tudta, hogy előbb-utóbb Sztálin hátba fogja támadni, ezért a számára kedvező alkalomban ezt megelőzte, méghozzá olyan időpontban, amikor az ő felvonulása és támadása nélkül végülis háborúra nem került volna sor. (Csak sokkal később.)

Ugyanakkor a helyzetet bonyolítja, hogy hosszú távon mindkét ideológia a másik ország totális meghódításával számolt, Hitler ugyebár életteret keresett Keleten, míg Sztálin a kommunista világforradalmat gondolta terjeszteni. Az ideológia Hitler számára jelentősen megkönnyítette a szovjetellenes háborúval kapcsolatos döntést. Sztálint azonban az idő nem sürgette, ezért ő pusztán praktikus okokból annak ellenére helyezkedett kiváró álláspontra 1941 tavaszán és kora nyarán, hogy mind ideológiai, mind praktikus okokból hosszú távon maga is elkerülhetetlennek látta a németek elleni háborút (már persze kivéve ha a németeknél ki nem tör a forradalom, de Sztálin okosan nem nagyon bízott ilyesmiben).