Gratulálok a Terepkupás dobogósoknak és minden indulónak! További eredmények lesznek még?

Kingának biztatásul: nekem az elkavaráshoz nem kellenek a hosszabb távok :)! Félmaratonon indultam, nem tudom,  min értem célba :).

Előző hétvégén kifordult a bal bokám a Mátrában, így elsődleges célom a bokám kímélése volt. Legalább ez sikerült, most ez volt a legfontosabb! Második célom egy lendületes futás, tulajdonképpen ez is megvolt...

13,5km-ig nem volt gond, egyrészt folyamatosan voltak versenyzőtársak a környezetemben, másrészt, Andi és Edina társaságában futottam -melyet ezúton is köszönök-, nem kellett folyamatosan a jelzéseket figyelnem. A hosszabb távokról leválva viszont teljesen egyedül maradtam. Sem társak, sem ellenőrzőpont, sem frissítés. Felidézve a rajt előtt hallottakat ”oda sárga, vissza kék”, követtem a kék jelzést. Hüvösvölgy, Úttörővasútig... Itt már nekem is gyanús lett a dolog, jó nagy elkavarásban vagyok. Visszafelé több helyen érdeklődtem, a válasz mindig az volt, hogy a hegy rossz odalán keresgélek :). A Zsíroshegyi úton szemből jött a(z eltévedése előtt) női második helyezett egy másik futótárssal -végre rajtszámos emberek-, őket visszafordítottam, innen együtt kerestük a célba vezető utat. Végül sikerült megtudnom egy fiatal pártol, merre is kellene mennünk.

Erőnlétileg, motiváltságban rendben voltam, de, a plusz km-eket inkább a célba becsekkolás után futottam volna. Edzésnek remek volt! Úgy látszik, csak Csanya versenyein nem tévedek el, meg Veitschben.

Számomra ez egy TT-jellegű rendezés, jelölés volt. Nincs ezzel baj, legközelebb így készülök.