Portfolio.hu
Tartósan leszakad Magyarország 2012. július 19. | 14:15
A Költségvetési Felelősségi Intézet friss technikai kivetítése szerint 2015-ig tartósan 1% fölé nem fog kerülni a magyar gazdasági növekedés. Ez alapján Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az elemzést bemutató háttérbeszélgetésen kijelentette: Magyarország tartósan leszakadó pályára kerül. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a kamatlábak már most meghaladják a kritikus határt, ami azt is jelenti, hogy a nemzetközi szervezetektől egy garancia már nem lenne elég.
A haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány idén is folytatja büdzsémagyarázó projektjét, a Közös kasszát. Felvállaljuk azt a feladatot, hogy mindenki számára érthetővé próbáljuk tenni a költségvetés tervezését - vezette fel a Költségvetési Felelősségi Intézet által készített technikai kivetítés bemutatását Oszkó Péter. A most elkészített technikai kivetítés a költségvetésről és a konvergencia programról szóló kockázatelemzést tartalmazza.
Távolodunk a német gazdaságtól
Beteljesülni látjuk azokat a korábbi jóslatokat, hogy a 2012-es növekedési várakozások megalapozatlanok. 1%-os recesszióval zárhatjuk az évet - mondta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány háttérbeszélgetésén Oszkó Péter.
A Költségvetési Felelősségi Intézettel által készített technikai kivetítés szerint 2015-ig tartósan 1% fölé nem fog kerülni a magyar gazdasági növekedés. Ez alapján a volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország tartósan leszakadó pályára kerül. Nehezen magyarázható ez külső körülményekkel, mivel a régió más országai más pályán haladnak - tette hozzá.
Oszkó arra is rámutatott, hogy mindez ráadásul úgy valósul meg, hogy két tovább negatív tendenciával is számolnunk kell:
- versenyszférában a foglalkoztatás csökkenni fog, 50 ezerrel 2015-ig
- az államadósság érdemi csökkenése sem fog megvalósulni, a kivetítés szerint 80% körül ragad a mutató
A volt pénzügyminiszter ezek alapján hangsúlyozta: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség Magyarországon. Egy leszakadó képet mutat a magyar gazdaság, ennek igen jelentős mértékben okozója a magyar gazdaságpolitika - vélekedett Oszkó. Ennek alátámasztására mutatja be a technikai kivetítés a hivatalos német és a magyar növekedési prognózisok alakulását.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a háttérbeszélgetésen ennek kapcsán elmondta: nem magyarázható külpiaci fejleményekkel a leszakadás. A hivatalos magyar kormányzati prognózis szerint sincs 2010-15 között konvergencia, a KFIB kivetítése szerint pedig leszakadás várható. Ha ezt elhisszük, akkor máshol kell keresni a magyar gazdaság leszakadását - emelte ki Romhányi.
"A német és magyar növekedési pályákat összehasonlítva azt látjuk, hogy 2010 elején még 10 százalékkal magasabb kumulált növekedést várt az akkori magyar kormány. A 2010 őszén benyújtott költségvetési törvény ezt 14 százalékra emelte, majd a félévvel később készített konvergencia program már csak 8 százalékra számított, a 2012 tavaszi hivatalos tervekből pedig eltűnt a konvergencia (a 2010. évi indulóértéket mindkét országban 8,7-8,8 százalékkal sikerül meghaladni 2015-re). Saját alappályánk szerint az 5 év alatt közel 4 százalékos lemaradás várható" - olvasható a technikai kivetítésben.
Ebből folyamatos kiigazítási kényszer lesz
A most elkészített 2011-15-re vonatkozó technikai kivetítés a gazdaság hosszabb távú trendfolyamataiból indul ki, a 2012. május 31-ig kihirdetett jogszabályok változatlanságát feltételezve.
Romhányi Balázs a részleteket ismertetve kifejtette: a május végi állapotok szerint az idei évben 50 milliárd forintos elcsúszást volt a költségvetésben, míg 2013-ra 500 milliárdos lyuk van a konvergencia programhoz képest.
Oszkó Péter egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha a körülmények nem változnak, akkor évi 2-3 megszorító csomag kell ahhoz, hogy tartható legyen a konvergencia program és ne sérüljön az alaptörvényben szereplő adósságszabály.
A KFIB ügyvezetője szerint a belső tételeket idén a terveknek megfelelően hozni tudja a kormány. Jelentős kockázatként van viszont jelen az elektronikus útdíj esetében, amelytől a kormány komoly bevételre számít, a kiadás viszont nem szerepel egyelőre sehol sem - emelte ki Romhányi, aki megjegyezte: a mostani technikai kivetítés azzal a feltételezéssel készült, hogy a változatlan gazdaságpolitika finanszírozható lesz 2015-ig.
Egy nemzetközi garancia már nem elég
A Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői annak is utána számoltak, hogy mi az a kamatláb szint, ami még nem indít be egy adósságspirált és ehhez képest most hol tartanak a hosszú távú kamatlábak. Ennek kapcsán Romhányi Balázs a háttérbeszélgetésen felidézte, hogy Olaszország számára tavaly novemberben 7% volt a kritikus határ. A közgazdász szerint Magyarország jelenleg rosszabbul áll, mint Olaszország.
Az államadósság finanszírozásában az jelenti kockázatot, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai irány mellett a magyar állampapírok hozama tartósan beragadhat a veszélyzónába (olyan hozamsávba, ahol bármikor beindulhat a pénzügyi válságspirál), ahonnan már nem lehet egyszerű kiigazítással kimozdítani - figyelmeztet a KFIB.
Kizárólag annak tudható be a piacok mostani viszonylagos nyugalma, hogy folyamatosan jelen van a nemzetközi szervezetek implicit garanciája, vagyis "az IMF a spájzban van" - fejtette ki Romhányi, aki ismertette: a KFIB számításai szerint a magyar kamatszint már túlvan a biztonsági sávon.
A közgazdász elmondása szerint ha valóban 1%-os a közép távú növekedési ütemünk (szemben a kormány 2,5%-os számával) és az elsődleges egyenlegünk 0,8%-kal rosszabb, mint amivel a kormány számol, akkor a kritikus kamatlábszintünk valahol 6,5-7% körül van, de már most e felett vannak a hozamok úgy, hogy közben a piac bízik az IMF-megállapodásban. Ez implicit azt is jelenti, hogy egy garancia a nemzetközi szervezetektől nem elég, egy garancia még mindig nem tudja lenyomni a kamatszintünket a kritikus szint alá - figyelmeztetett Romhányi Balázs. Ahhoz, hogy a fenntarthatóság érdemben javuljon, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek egyszerre javítják a költségvetés egyensúlyát és nem rontják a növekedési kilátásokat - tette hozzá. Romhányi Balázs arról is beszélt, hogy ha összevetjük a német, az olasz és a magyar konvergencia programokban szereplő strukturális elsődleges egyenleg és potenciális növekedési adatok változását, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország teljesített a legrosszabbul. Vagyis a magyar költségvetési kiigazító csomagok jártak a legnagyobb növekedési áldozattal.
Decemberben programmal áll elő a Haza és Haladás
Oszkó Péter kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy a Haza és Haladás decemberben részletes programmal fog előállni. Ezt megelőzően kifejtette ugyanis, hogy a jelenlegi felállás szerint évente 2-3 megszorító csomagra lesz szükség a hiánypálya tartása érdekében. A kényszerű, kapkodó megszorítások pedig mindig rosszabbat tesznek a növekedési pályának és a potenciális növekedésnek - mutatott rá.
A volt pénzügyminiszter a jelenleg is zajló IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy kevésbé számítana már a nemzetközi szervezetek idő előtti távozására, inkább egy nehéz és hosszú tárgyalást valószínűsít. Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy addig lehet húzni a hitelkeretről szóló tárgyalásokat, amíg a piac hisz benne. Véleménye szerint a tárgyalásokon a költségvetési kiigazítás mérete lesz a középpontban, még ha nem is sikerül megállapodni a makrogazdasági pályáról
