Psziche Creative Commons License 2012.07.18 0 0 61

Ma van Federico (magyarul Frigyes) nap. Ebből az alkalomból:

 

 

Másképpen

 

A máglyatűz a délutáni rétet

vad szarvas-agancsokkal keretezte.

Elnyújtózik a völgy. És dombos hátán

csigabigáz egy pöttömnyi szelecske.

 

A füst alatt a lég, mint kristály csillan,

és kandúr-szemként villog, búsan, sárgán.

Én szemem sétáltatom fent a lombon,

a lomb meg lent sétál a folyó hátán.

 

Elér hozzám most minden fontos dolgom,

a visszacsengő versekből a rímszó; -

a hunyó délután s a nádszálak közt,

de furcsa, hogy a nevem Federico!

 

/Ford.: András László/