Ugyanúgy lehet mondani,hogy a Barbarossa terv léte *eleve* nem jelentette azt, hogy a németek feltétlenül támadtak volna. Hitler akár előző nap is leállíthatta volna. Volt Seelöve terv is - mégse lett valósult meg.
Önmagában Sztálin támadó tervei se jelentette azt,hogy támadnak. Meggondolhatta volna magát. És mint tudjuk,nem is támadott...

Két dolog miatt azért kínosak a SZU támadási előkészületei (tételezzük fel,hogy voltak ilyenek)

- Szerepet játszhatott benne,hogy Hitler beleugrott a háborúba. Erre egyébként hivatkozott is közvetlenül a támadás után Hitler,csak épp hajlamos túllépni rajta az ember,hogy csak a szokásos ürügy. Szvsz a Szuvorov által emlegetett ügy,ti. a Szu a romániai olajmezőket fenyegeti is tényleges fenyegetés volt,nem csak ürügy. Kérdés

- Megkérdőjelezi a Szovjetunió jó szándékait. Ma utólag a közvélemény hajlamos a Szovjetunió szerepét pozitívnak látni a 2. világháborúban (elfelejtve az 1941 előtti és 1945 utáni viselkedését) - ehhez nagyon illik az ártatlan áldozat szerep.
Ráadásul mind a nyugati,mint az orosz történetírás érdekelt benne,hogy a Szovjetunió pozitív szerepe megmaradjon. Vannak is dühödt reakciók.

A németek kezére kerülő iratokról szóló részt nem értem. Katyn nem az iratokból derült ki,azok végig Moszvában voltak,nemrég be is mutatták Sztálin parancsát?!
A hadseregeknél,hadosztályoknál elvileg kellett volna lenni iratoknak (pl. hová támadjanak), de ezekre jól szoktak vigyázni,nem elképzelhetetlen,hogy ne kerüljenek német kézre.

Taktikailag logikus az általad elmondott "amúgy is rossz hirközléssel és képzetlen tisztikarral rendelkező erőt könnyedén összezavarja a német támadás" teória - hozzáteszem,főleg olyan erőket,akik nincsenek védekezésre berendezkedve - stratégiailag akkor se stimmelnek a dolgok,a bialstoki,lvovi kiszögellésben összevont csapatok akkor is vesztett helyzetben vannak,ha nem zavarodnak össze,a nyugat ukrajnai belorusszaival összemérhető erejű csapatösszevonásokat meg végképp nem fenyegethette német támadás,mivel határok sem voltak...