comix1976 Creative Commons License 2012.07.07 0 0 41061

Parád - Marhádvárról ezt írja:

 

Parád - Marhádvár

 

Könyöki József,01 Bartalos Gyula62 és Pásztor József említi,63 de közelebbi adatok nélkül. Pásztor felvetette, hogy az Aba nemzetségben előforduló Marchard személynévvel függhet össze a vár. A Barcza-Vigyázó féle útikalauz is ezt említi.64

Dénes József bejárta, röviden leirta és vázlatos rajzát is közölte. Megállapította, hogy a hegytetőn két vár nyoma látszik. Mint feltételezést, ő is említi a Marchard nevet, aki 1246 után mint újvári ispán szerepel. Dénes az I.számú vár előterében 100 m hosszú elővárat is említ6''. A hosszan elnyúló hegytető közepén valóban van egy erős mélyedés, ez azonban nézetem szerint természetes eredetű, így az elővár létét nem látom bizonyítottnak.

Párádtól délre kb 5 km-re, az Ilona-völgy déli vége ketté ágazik, közötte emelkedik a

Marhád nevű hegy, tszfm 603,3 m. A hegytetőt képező, kelet-nyugat irányú gerinc két vége kissé kimagasodik. Mindkét végén van egy-egy vár, egymástól 175 m-re.

Marhád I vár. A gerinc nyugati végét foglalja magába. Szélén teljesen lepusztult, körvonalaiban is erősen rongált kőfal maradványait találjuk, amely a téglalap alaprajzú területet körbeveszi. A faltörmelékben kevés tégla is akad. Belső területe kissé domború, délkeleti sarka erősen bolygatott. A fallal kerített terület hossza 32, szélessége 17 m.

Két végén egy-egy árok mélyed a sziklás talajba, a nyugatinak külső szélén alacsony sánc is van. A gerinc felőli, keleti árok a nagyobb, szélessége 12, mai mélysége 3 m. A két hosszanti oldalon nincs nyoma ároknak. Dénes József itt is talált fehér színű, Árpád-kori cserepeket.

Marhád II. vár A hegygerinc keleti vége feltűnően, kúposán kiemelkedik. A gerinc felől, a kúpos csúcs nyugati aljában árok és ennek külső oldalán sánc van, hossza 18 m, az árok szélessége 8 m. A sánc és az árok észak felé az igen meredek hegyoldal felett végződik. Déli végüknek azonban nincs folytatása a csúcs délnyugati aljában, ahol pedig a védelem szempontjából szükséges lett volna.

A csúcs északkeleti aljában igen keskeny, alig 2 m széles, sziklás gerinc indul, erről az oldalról sincs nyoma ároknak, vagy sáncnak. Magán a kis csúcson sincs nyoma semmilyen földmunkának, esetleges épületnek. Egyet kell érteni Dénes József véleményével, miszerint itt egy elkezdett, de be nem fejezett várépítés maradványait találjuk.

A két vár esetleges kapcsolatára nincsen adatunk, oklevelek nem említik.