Szia! Nem tudom olvastad-e a korábbi hsz-eimet, de nekem is nagyon hasonló tapasztalataim vannak a Zsolnai módszerrel, mint neked. Én 1985-ben kezdtem az első osztályt Keszthelyen, szintén kísérleti osztályként. Nálunk volt egy "felvételi" elbeszélgetés, ott sok mindent leszűrtek a gyerekek akkori képességeiről. Az, hogy én már akkor írtam, olvastam semmi előnyt, hátrányt nem jelentett (a nővérem egy évvel idősebb és iskolást játszottam, amikor a leckét írta, és megtanultam vele együtt). A színekbe sorolás is serkentőleg hatott, én is visszacsúsztam egyszer a sárgából (legjobb) a zöldbe (jó), és nagyon igyekeztem, hogy mielőbb visszakerüljek. Valamit nagyon jól csináltak, mert vagy jól válogatták össze a gyerekeket, vagy jól alkalmazták amódszert, mert nálunk senki nem bukott meg a 8 év alatt, és az osztály átlag mindig magasabb volt az átlagnál. Később a középiskolában is a magyar irodalom és nyelvtan tanár az első pár héten kiszűrte, hogy három diák teljesen más szinten van. Ne értétek félre, nem zseniképő ez, vagy ilyesmi, de olyan behatóan tanítják a NYelvtan-Irodalom-Kommunikációt, hogy az a mai napig hat az életemre. Én is csupa pozitív emlékként gondolok vissza az iskolára. Számtalanszor én segítettem a nővéremnek a leckében, pedig ő egy osztályallyal felettem járt.

Én ajánlom mindenkinek, ha lesz a közelünkben én oda fogom vinni a kisfiamat, és remélem rá is olyan jól fog hatni mint rám.