"Hogyan lehet megmagyarázni pl. az elektronnál 200-szor nehezebb müont?"

Hasonloan mint az ezerszer nehezebb protont (1836x). Az elektron torusz kozepeben kering egy graviton (fél) mintegy karika es ezen "karika" korul spiralozik egy negativ jelu elektromos toltesreszecske, amely kialakitja a torusz feluletet.

A proton ugyanezt teszi egy masik graviton-féllel kialakitott karikaval a mely korul spiralozik a masik elektromos elemi toltesreszecske, amit pozitivnak hivunk. A protonban keringo reszecskeknek nagyobb az energiaja/frekvenciaja, ezert a karika kisebb, az elektrontorusz atmeroje a protontorusz kb haromszorosa.

A keringo graviton-felnek korbe kell zarodnia !! Ez energia/frekvencia fuggo. Ket helyen sikerul korbe (karikaba) zarodnia, egyik az elektron/pozitron, a masik pontosan meghatarozott frekvencia a proton/antiproton.

Csak ez a ket frekvencia ad karikat, ennek kovetkezteben ez a 2/2 reszecske stabil.

Az osszes tobbi energianal, ahol a graviton nem zarul korbe/karikaba, nem ter vissza magaba, ott a reszecskek elspiraloznak. Tehat a nem stabil reszecskek igy johetnek letre, peldaul az altalad kerdezett muonok.