A HUN-ROM meccsről  (június 22.):

 

 

AZ ELLENFÉL. Az 1992-es román korosztályos csapatot nagyon jól ismerjük, az elmúlt három évben rengetegszer találkoztunk velük és többször is ripityára vertük őket (tíz gól különbséggel vagy többel is...) Legutóbb tavaly novemberben Lengyelországban győztük le őket 29-18-ra, meggyőző különbséggel. Ezt a képet azért valamelyest árnyalja a tavalyi hollandiai Európa-bajnokságon mutatott váratlanul jó teljesítményük. Itt Eb-6. lettek, bár igazából csak a csoportmeccseken voltak jó eredményeik (-ESP 26-19, RUS 26-25, SLO 17-22) utána a középdöntőben már -AUT 23-27, -NED 27-39, a helyosztókon -CRO 30-29, SWE 20-30. Annyi biztos, hogy ennek a román csapatnak könnyen lehet h mi vagyunk a mumusai és nem kellett tőlük nagyon megijednünk.

Nem is ijedtünk meg, de azért komolyabb meccsnek indult a mai, mint a hollandok elleni volt; a román játékosok jóval pontosabban lőttek és a védekezésünk az elején egyik oldalon sem volt megfelelő (mindkét kettes védőnkről kaptunk gólokat), ráadásul a kapusunk sem védett semmit sem az első tíz percben. Támadásban hamar kiderült h Siska és Klivinyi nincsenek igazán összeszokva, így aztán rövid egymás utánban kétszer is elveszítettük a labdát és jöhettek a románok. (A kezdősorunk most ez volt: Such Nelly, Palkó F., Siska, Horváth Dóra>Klivinyi, Tóth Eszti, Gávai - tehát Klivinyit kezdettől fogva cseréltük és ma Siska kezdett jobblövőben, nem Planéta...[Tegyük hozzá: a második félidőben Klivinyi huzamosabb ideig védekezett b2-ben és jól megoldotta a posztját védekezésben is.])

Az első negyedórában a románok végig vezettek, igaz hogy nem sokkal; utána védekezésben összekaptuk magunkat és hamar megfordítottuk az eredményt. A második félidő elején gyorsan elhúztunk öt góllal, ez a különbség aztán stabilan megmaradt végig, a románok közelebb már nem jöttek, de volt amikor mi hét góllal is vezettünk. A két belső poszton a védekezésünk a tegnapihoz képest sokat javult, a kettes védőink pedig az első félidő végére klasszul felpörögtek és még a hollandok ellen kritikus pontnak számító b2-ben is volt amikor nagyon szuperül védekeztek (Kuhinkó Vivien például). A kapusteljesítményünk nem akárhogyan feljavult a kapuscsere után; a 10. perc tájékán állt be Bíró Blanka és utána végig ő állt a kapuban (Pásztor Betti csak egy hetesre állt be később). Bíró Blanka fantasztikusan jó volt, három hetest is védett (ezzel igazolva 'hetesölő' hírnevét Vácról...:) és a mai teljesítményével bejátszotta magát a junior-válogatottba, az biztos (bár ő két évvel fiatalabb a többieknél). Persze azt hogy utazik-e majd a vb-re nem tudom, mert neki augusztusban lesz a saját korosztályos vb-je, de a mai teljesítménye alapján ott lenne a helye.

A második félidőben védekezésünk azért kicsit lazább lett (de a románoké még lazább, nekem úgy tűnt hogy az ötgólos vezetésünk után valamelyest feladták a meccset), a kapusteljesítmény nálunk továbbra is nagyon jó volt és a támadás-befejezéseinkkel sem volt probléma. Így egy lazább második félidővel [és a lazaságról nem mi tehettünk, a románok vettek vissza a tempóból] végül magabiztosan hoztuk a meccset.

 

 

 

Ha az egyéni teljesítményeket nézzük:

 

 

Támadásban Palkó Fruzsinak ma is sok szép és ötletes megmozdulása volt, amiből gólokat lőtt vagy heteseket harcolt ki, ő a második félidőben már csak védekezésben volt bent, helyette Takács Bianka volt a beállósunk támadásban (és egy rövid ideig Zsigmond Vivi, amíg ki nem állították). Előbbit kétszer jól megjátszottuk és ezekből a helyzetekből mindkétszer gólt is lőtt.


Tóth Eszti is nagyon akart gólokat lőni, az kétségtelen. Először 'Kuhi Viviként' elfutott a baloldalon és a hatosnál a két román védő között betöréssel próbálkozott, de a kapus védett. Utána 'Klivinyi Kingaként' talpról, derékmagasságból lőtt egy váratlant a szaggatottról, de ezt meg a védőbe lőtte. A második félidő alighogy megkezdődött Eszti máris egymaga nekirontott a román falnak és a kilépő védővel ütközve talpról gólt is lőtt (ezután a gól után másfél percig ápolni kellett). Pár perc múlva a hetest a román kapus feje fölött úgy lőtte be hogy ha a román kapus Triffa Ági hát ki tudja mi történik (tegyük hozzá: ő azért a lövés után meglengette a karját a kapus felé bocsánatkérően..) Néhány perc múlva - bár tudta hogy zárást nem fog kapni - ismét a két középső védő fölött próbálkozott lövéssel, amiből földre került és ebből aztán szabaddobást kaptunk. Ekkor RK megjegyezte hogy messzebbről kellene lőnie, de a következő alkalom megint hasonlóra sikerült, igaz, Tóth Eszti most j2-ben ütközött két román védővel, nem középen, és most hetest is ki tudott vele harcolni, amit aztán be is lőtt....Szóval nem adta fel, végig nagyon elszánt volt.

Szélsőink. Such Nelly-t csak dicsérni lehet; támadásbefejezésben (akár szélsőbefutásból, akár szélről kellett lőnie), gólhelyzetek előkészítésében (például amikor szélsőbefutással Klivinyi Kingának készített elő helyet a falban), védekezésben, de általában mindenben nagyon jó volt. Schatzl csak a második félidőben kapott szerepet, de a nevéhez fűződik a mérkőzés szépségdíjas gólja: a 40. perc tájékán - éppen emberhátrányban voltunk - Tóth Eszti indított egy húzást balra, először Kuhi Vivinek, aki kiadta a labdát balszélre Schatzl-nak, és ő zérószögből bevetődve nem mindennapi gólt lőtt cunderrel. Ha ezt a gólt Görbe lőtte volna, egy hónapig mindenki erről beszélne, az biztos...:)

Viszont balszélre ma nem nagyon ment le a labda; Klivinyi és Gávai tavaly nagyon jó párost alkottak b2-b1-ben támadásban is, és ez az összjáték valahogy most nem működik...Gávai ma alig kapott labdát, tizenöt perc után végre lett volna egy szélsőbefutásra lehetősége, be is ment a vonalra üresbe, de Planéta istentelenül rossz passzt adott neki, amit lehetetlen volt elkapni. Persze a románok jöttek és támadhattak, de Gávai ezt nem hagyta, előreszaladt, félpályánál visszaszerezte a labdát, és ezzel javította Planéta hibáját. Egy kézis sosem adja fel, ebből is kiderül...