Olvasnivaló 1897-ből több részletben:
Küküllő Patócsi Zsófia (Szádvár) sírboltja és leletek, III.rész
A harmadik, legszélsőbb koporsóban talált karikagyűrű s annak
külső kerületén olvasható KENDI. SOPH. BOG. MENJHART. leiirat
semmi kétséget sem hogy arra nézve, hogy ebben Bogáthy Menyhértné
Kendi Zsófia van eltemetve.
Bogáthy Menyhért nevét ismerjük a történelemből, mert előkelő
szerepet játszott a XVI. évszázad utolsó és a XVII. sz. első évtizedében,
Báthory Zsigmond, Báthory Endre, Székely Mózes és B;:cskay
István lejedelemsége és Mihály vajda meg Básta tábornok rémuralma
idejében. Ebből az alkalomból érdekesnek láttam összekeresni
és állítani a róla feltalálható életrajzi adatokat.
Első nyilvános történeti szereplését abból az időből találom,
midőn Báthory Zsigmond a lemondott fejedelem Oppelnből nagyhirtelen
Erdélybe visszatért (1598. aug.) s a Szász-Sebesen épen
táborba gyűlt" rendek mit tudtak tenni: ismét visszafogadták fejedelemnek.
A rendek épen Bogáthy Menyhértet és Perusith Máthét
küldöttek hozzá Kolozsvárra, meghúdolásukat jelenteni.
Az egy év multán Zsigmond eme visszafogadása felett tartott
tanúkihallgatás vet erre világot. Ebből tudjuk meg azt is, hogy
Bogáthy Menyhért Küküllővári lakott s onnan ment a szászsebesi
tábori országgyűlésre is.
ü maga ezt vallja egyebek közt a Báthory Zsigmond visszafogadásáról
: >Én Bogáthy Menyhárt . . . akkor voltam házamnál
Küküllővárcttt, éjjel menék Szász-Sebeshöz az táborban; kérdem
a szolgáimtól: mi hirrel vannak a táborban? . . . Úgy mondák, hogy
megjött Zsigmond fejedelem stb. Oztán az főuraim engemet hivatának
Perusit Mátéval, küldenek Kolozsvárra Zsigmond lejedelemhöz,
hogy megmondjuk, hogy visszafogadták. Mi elmenénk s megmondok
Zsigmond fejedelemnek s igen rnegköszöné« stb.1
Bogáthy Menyhértnek, a küküllővári földesúrnak, Lovábbi történél'!
szereplését az 1599. oct 28-án vívóit n.-szeben-sellenberki
csatában tudjuk, a hol a csata előtt kötött egy-napi fegyverszünet
alatt (oct. 27.) ő volt az egyik kezes (Székely Mózessel a későbbi
fejedelemmel együtt) az erdélyiek részéről Mihály oláh vajda táborában.
Hiába kérték a kalandor vajdát, hogy ellenséges szándékától
álljon el, másnap megtörtént a Báthory Andrásra és az erdélyiekre
nézve végzetes csata.
Bogáthyt az egykorú történetíró Szamosközy I. ekkor »születésére
és erényeire nézve kiváló /7/ú«-nak mondja2 A »juvenis«
szóból, ha a mai »fiatalember* értelemben vesszük, azt következtefhetnők,
hogy ekkor még nőtlen volt; de ez — mint alább
látandjuk — nem valószínű.
További történeti szerepléséről tudjuk, hogy Mihály vajda 1600.
aug. követségbe akarja küldeni Prágába a császár-királyhoz; tehát
megbízott híve volt; a mi azonban nem gátolta őt abban, hogy a
miriszlai győztes és a goroszlai vesztett csatákban honfitársai táborában
harczoljon a bitorló ellen.
A miriszlai csata és Mihály vajda ki veretése után Básta György
a csász. hadak fővezére felterjesztést ír (Gyula-Fehérvárt 1600. nov.
20.) a császár-királynak Bogáthy Menyhért érdekében, a ki magának
adományoztatni kér némely Dévához tartozó jószágot.3
Az erdélyi tanácsurak viszont (1600. nov. 23. Gyulafejérvárról)
azt kérik a császár-királyhoz írt levelükben, hogy ^Bogáthy
Menyhért nejének, Kendi Ferencz leányának, a Báthory Zsigmond
által confiskált s akkor Bocskai és Kornis G. által bírt javait
restiluálja,« ezeket egyebekkel kárpótolván.4
Ebből megtudjuk azt a minket itt kiválóan érdeklő tényt,
1 Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IV. sz. '238. 1.
a „Melchior Bogathius natalibus et virfcute praestans juveijis". Szamosközy
Tört. maradv. II. 309.
3 U.. ott. í.G8. 1.
4 U, ott. 5Ü9. 1. (reges ta.)
hogy Bögáthy Menyhértnek 1600-ben már - s valószínűleg már
jóval azelőtt is — (elesége Kendi Sophia a Kendi Ferencz leánya
volt.1
Kendi Ferencz (a kormányzó Sándor testvér öcscse) egyike
volt a Báthory Zsigmond által 1594. nyarán elkövetett politikai
gyilkosság szomorú áldozatainak. Mig bátyját Sándort és unokatestvérüket
Gábort a Kolozsvár piaczán (elállított vérpadon végeztette
ki az őrjöngő fejedelem, addig Kendi Ferenczet Gyalu várába
fogságba küldette s ott íojttatta meg. iKendi Ferenczet egy öszvesodrolt
kezkenővel ölték fojtották meg nagy-nehezen sok időre az
drabantok.« »Nehezen holt meg; mind azon vér volt az padimenlom
verekedése miatt*, orrán, száján kibugygyanván vére a fojlogatás
közben.2
A német szövetséget ellenző, Erdély hagyományos politikáját
védelmező főurak kiirtásának nemcsak politikai oka volt, de egyúttal
olyanforma iináncz-művelct is volt ez, mint a római zsarnokoké,
midőn egy-egy magát jól megszedett civis Romanust a vagyona
kedvéért végeztettek ki. Kendi Ferencz ha kevésbbé vagyonos
ember leendett, valószínűleg kikerülte volna az erőszakos hálált,
mert nem volt sem pártvezér, mint bátyja Sándor, sem exponált
partember; de mert nagyon gazdag volt, neki is meg kellelt halnia.
Maga mondotta börtönében őreinek, hogy: az az én bűnöm, nagy
bűnöm, hogy egy kevés pénzt gyűjtöttem össze, ez az én rettenetes
vétkem, s ezért kell nekem meghalnom! 3 És nem hiába. Kendi
Ferencznek drágakövei, ékszerei, arany és ezüst .marhája* 600,000
forintra bccsültettek (mai értékben m. e. tizszerannyi): mindezeket
jószágaival együtt conliskáltalta a fejedelem a többi kivégzettekével
együtt.* Elmondhatta e nagy fináncz-művelet után, hogy most
1 Kővári László „Erdély nevezetesebb csatádái* ez. müvében (Kolozsvárt
1854.) Kendi ZsóMt Bogáthynét a Kendi Sándor legidősebb leányának
írja; utánna következett volna Zsuzsa, Báthory Boldizsárné, Krisztina,, Ko-.
vacsőezy Farkas, majd Ghiezy Péter, harmadszor Némethi Gergely neje, végűi
István a kauczellár (f 1628.) Nagy Jván Magyarország esaládai ez. m.
Kővári után szintén így adja. Az egykorú eredeti oklevélnek nagyobb b e nyitó
ereje lévén, Kendi Ferencz leányának kell tartanunk.
2 tízamosközy I. Tört. Mar. IV. 41. és 47. 1.
3 Bethlen Farkas históriája III. k. 486. 1.
1 U. ott. III. k. 489. Kendi Sándornak 60,000 aranya, Kovaesóezmak
m. e. 200,000 frtja volt és confiskáltatott.
már van pénze a török elleni háborúra. Leánya és veje aztán (olyamodhatgatott
fejedelmekhez az elvett vagyon visszadásáért: alig
került abból több a törvényes résznél vissza. A küküllövári sírboltban
megtalált ékszerek is aligha nem ebből a Kendi-kincsből valók,
s vagy már előbb hozományképen, vagy a törvényes leánynegyed
révén menekültek meg a Báthory Zsigmond kincssóvár kezébe
kerüléstől.
Kendi Ferenczet aztán — Bethlen Farkas1 és utána több történetíró
szerint — ugyanott Gyalun temették el; de később valószínűleg
a gyulafejérvári templom sírboltjába vitték bátyjával, a kolozsvári
piaczon lefejezett s azután a kolozsvári kistemplomban
eltemetett Kendi Sándorral2 együtt. Mert az bizonyos, hogy a gyulalejérvári
székesegyházban díszes' sarkophágja volt e két hírneves
Kenclinek, melyet a Mihály vajda martalócz hadai a miriszlai csata
után (1.600.) a Hunyadi László sarkophágjával együtt szétromboltak.
Midőn később a széttört darabok összeillesztettek, a Kendiek
márvány sarkophágjának czímeres és felírásos homlok-vége a Hunyadi
László márvány sírkoporsójának végébe illesztetett s máig is
ott van. A czímerpaizsban a Kendiek nyíllal átlőtt medve-talp czlmere
felett F. Et A. K. nyilván Franciscus et Alexander Kendi-Í
jelentenek.
Ez itt azért is figyelmet érdemel, mert a kük üllő vári templomban
is van egy márvány sarkophag, a mely anyagára és (a
mennyire a gyulafehérvári Kendi-siremlék töredékéből megítélhető)
művészi kidolgozására nézve hasonló a két Kendiehez. Amazt 1583.
után Kendi Zsófia nagynénje emlékére állíttatta Báthory István,
emezt 1594. táján faragtatták — valószínűleg ugyanazon szobrász -
szál mind a kettőt.
Az apa Kendi Ferencz és leánya Kendi Zsófia tehát két egymáshoz
közeli templom sírboltjában leltek örök nyugovóhelyet.
Kendi Zsófiáról a történelem évkönyvei nem jegyeztek lel
egyebet, mint hogy Bogáthy Menyhértné volt. Nem volt híres aszszony,
de annál jobb feleség lehetett. Valószínűleg fiatal korában
hunyt el. Szép. szőke hajfürtei, selyem szalaggal belűzött hajlonadéka,
melyekben egyetlen őszes szál sem látható, erre engednek
« U-. ott. III. k. 486. l.
* U. ott. III. 473, 1,
következtetni. Az a pompás ékszerekkel gazdagon díszített fejkoto
és bogláros mente, a selyemszálakból kötött kis derék (a mai »Figaro«-
derékhez hasonlatos mellény), a ránezos piros csizma, a smaragd
fülbevaló mind arra mutatnak, hogy fiatal korában elhunyt kedves
(eleséget zárt koporsójába a kesergő férj, vele temetvén talán menyasszonyi
legkedvesebb ékszereit és díszes ruházatát, mely 300 esztendő
múlva is, midőn a test teljesen porrá vált, még mindig daczol
az enyészettel.
