A hegedűket melegenyvvel ragasztották régen is és most is. Előfordulhat, hogy időnként újra szét kell őket szedni, ezért pl. az epoxid ragasztók szóba se jöhetnek. A vinilacetáttal olyan gond is van, hogy jobban elnyelődik benne a rezgési energia, mint a jól kikeményedett csontenyvben.

A lakk anyaga az ipari tömegtermékként hangszereket gyártó üzemekben változott, mert ott nem lehet kivárni az olajlakk száradását, de a mesterhangszereket készítő mesterek továbbra is a régi receptek szerint keverik a saját olajlakkjaikat.

Spanyol gitárokban láttam már fehér színű ragasztót, nem tudom biztosan hogy mi lehet, de kazeinenyvre gyanaxok.