zsolnaisdiák Creative Commons License 2012.06.25 0 1 91

Helló,

annyi különböző – és köztük nem kevés aggasztó – véleményt olvastam a Zsolnai-módszerről, hogy idejét láttam egy kicsit alaposabban utánanézni. Engem azért érdekelt a téma, mert én is ezzel a módszerrel tanultam annak idején. Az első osztályt 1986-ban kezdtem, amikor a módszer első kísérleti osztályait létrehozták.

Itt annyi rossz véleményt olvastam, hogy kezdtem kételkedni benne, hogy a tanítónénim lekövette az előírásokat, de hála a www.diszlexia.info oldalon talált leírásnak, egyértelműen ráismertem; és igen, az imádott tanítónénim igenis betartotta az előírásokat. NEKEM SEMMIFÉLE NEGATÍV TAPASZTALATOM NINCS! Ezt nagyon fontosnak tartom leszögezni. Lehet, hogy ezt csakis a lelkes tanítóknak köszönhetem, vagy annak, hogy a Zsolnai-módszert az iskolám az óvodaiskola-programmal kombinálta (e tekintetben is kísérleti osztály voltunk), de azt hiszem, a Zsolnai-módszer semmit nem vitt félre bennem. Sosem éreztem nyomást, játékosnak tartottam a tanulást. Nekem is konkrét emlékeim vannak, de igazából a szüleim tudták ezt megítélni, lévén nekik komoly összehasonlítási alapjuk a bátyám személyében. Velem sosem kellett otthon tanulni, sosem presszionáltak gyakorlásra, olvasásra, főleg nem magolásra.

Amit külön kiemelnék a rendszer előnyeiből, az a (lent is felsorolt) néma-értő olvasás. Sosem voltam képes magolni, ami óriási hátrányt jelentett később a gigantikus tananyag elsajátításában a jogi egyetemen. De amit elolvastam egyszer, és megértettem, azt nem kellett magolnom. És ezt – ezek szerint – nem kis részben a Zsolnai-módszernek köszönhetem. Igazából mindeddig csak pár jellemzőjét tudtam a módszernek, csak most néztem utána alaposabban, de csakis ajánlani tudom.

Sosem tapasztaltam az igazságtalan („osztályok szerinti”) csoportosítást, ahogy a lent kommentelő építész írta; a mi osztályunkban a csoportosítás tényleg képességek szerint alakult. Nagyon fontos viszont, hogy sosem szigetelték el a különböző csoportokat, teljesen átjárhatóak voltak. Emlékszem arra, hogy – bár általában a „leghátsó padban ültem”, azaz a legjobbak között voltam – bizony egy alkalommal lecsúsztam a középső padsorba. Na, ez az élmény viszont rettentő inspirálóan hatott rám, és heteken belül vissza is küzdöttem magam a régi helyemre. Mindezt viszont anélkül, hogy a középső padban bármilyen lelki trauma ért volna.

Emlékszem, hogy voltak osztálytársaim, akiknek logopédushoz kellett járnia, de a tanítónők megkülönböztető figyelmet szenteltek neki, és igyekeztek a felzárkóztatásán. A diszlexiáját nem a Zsolnai-módszer okozta, és a Zsolnai-módszer nem is hátráltatta őket semmiben.

Szóval – bár a tudományosan megalapozott kritika ellen semmi ellenvetésem – személyes tapasztalataim alapján AJÁNLANI TUDOM!

És akkor a tisztánlátás kedvéért idézem a diszlexia.infó-t:

 

[„Zsolnai - féle „Nyelvi-irodalmi kommunikáció globális-szintetikus program”

Hosszabb a szóképtanulás ideje, s a program késlelteti, azaz a második félévben kezdi el az írás tanítását.

  1. A hanganalízist a 87 szókép tanítása után kezdődik el.

Itt nincsen előkészítés, az írás előkészítése viszont hosszabb, alaposabb.

  1. Egy globális előszakasz után kezdik meg a betűk tanítását.
  2. Betű-felismerési minta: vesznek egy tárgyképet és egy szót, s a szóban megmutatják és megnevezi a szóban forgó betűt. A program gyorsolvasási gyakorlatokat és szemmozgás-tréninget alkalmaz.
  3. Előbb némán olvastat, s csak utána hangosan.

Zsolnais tankönyvek:

  •  
    • Szó és betű
    • Csillagjáró fehér Ráró
    • Írás munkafüzet
    • Vázoló lapok

Választható alternatívaként az anyanyelv és az irodalom kommunikációs szempontú közvetítésére vállalkozik. 
 

Az olvasástanítás stratégiájában együtt alkalmazzák a globális és az analitikus-szintetikus módszert.

  • A globális program 90 szót és 6 toldalékot tartalmaz 17 csoportban. A tanítás tárgykép és szókép egyeztetésével folyik.
  • A kilencedik napon lépnek be a betűk, s innen kezdve már a szóalakok elemzése, majd szószerkezetek olvastatása folyik.
  • Az egyes gyerekek sajátos tanulási tempójához igazodóan a módszerek előnyeit érvényesítik.

A „Szó és betű” című könyv:

  • első részében globális (Éva és Feri olvasni tanul),
  • második részében analitikus-szintetikus (Betűről betűre) eljárási mód feladatsorai szerepelnek.

Az olvasástanítás két szakaszban történik.

Első szakasz:

  • Megismertetik a teljes betűkészletet.
  • Elsajátítják a betűösszevonás algoritmusát

Második szakasz:

  • Hosszabb időt szán az olvasási képesség fejlesztésére, mely adott esetben a nyolcadik év végéig tartja megvalósíthatónak.
  • A program a néma-értő olvasásra, a gyorsolvasásra, a könyv és a könyvtárhasználat képességére helyezi a hangsúlyt.
  • Kiemelt jelentőséget tulajdonít a kommunikációs szempontú felolvasás tanításának, és a helyes ejtésnek.

 
 

A kommunikációs elvű olvasás lényege

A programban részletesen ki van dolgozva, hogyan kell felolvasni az egyes prózai típusokat, Így az olvasásra kijelölt szövegek lehetnek: újsághírek, rádióműsorok, ismertető szövegek, versek, állatmesék.

A program egyedi vonásai

  • olvasási képesség megalapozása:
  • néma-értő olvasás,
  • gyorsolvasás,
  • felkészülés nélküli (blattoló) hangos olvasás,
  • felolvasni tudás.
    • gyorsolvasás fejlesztése: a perifériás látást, a fixáció-szélességet, a látószögnövelést, a jelfelismerést, a hibakeresést célzó gyakorlatokkal.

Írástanítás módszerei

A betűtanítás lépései ún. betűtanulási modell szerint történnek, melynek felnagyított formában a tanterem falán függenek. A lépések:

  • a betűtanítási modell olvastatása,
  • a betűfelismerés gyakorlása,
  • összevonás rendezett szóhalmazon,
  • néma és hangos olvasás,
  • elől egy tárgykép és egy szókép van, ezt a tanító elolvassa, majd elolvastatja a gyermekkel,
  • a tanító megnevezi, elolvassa a nyomtatott kisbetűt,
  • majd megnevezteti és elolvastatja a gyerekekkel.

Az írás megtanítása párhuzamos a betűolvasás tanulásával.

Segédletek: a Vázoló lapok, Írás munkafüzet, Feladatgyűjtemény.

Az Írás munkafüzet nemcsak a betűk alakítására, hanem az írásgyakorlás változatos módjaira is szolgál.

Sajátossága, hogy megengedi a kéz felemelését a betűalakításkor, nem alkalmazza az áthúzásos vonalvezetést.”]