"az arab birodalomba való beolvadástól – kezdve ... a Kaspi nyugati partjának kedvező földrajzi adottságai hozzájárultak ahhoz, hogy a Kalifátus és Európa közötti távolsági úthálózat itt épüljön ki, miközben a Transzkaukázus korábban utakkal jobban behálózott nyugati fele vesztett a jelentőségéből"

Mindenesetre eredetileg mást értettek Kaszpi-kapuk alatt, mint a mai tudományos köznyelvben, nem a derbenti erődöt, hanem az iráni Ray tartományi központtól (=ókori Rhagae) 82 km-re keletre levő Tang-e Sar-e Darrát. Az idősebb Plinius szerint mindkét földrajzi képződményt, a Hürkán-tengert és az utóbbi átjárót is egy bizonyos kaszpi népcsoportról nevezték el (VI, 17, 43). Ezek tehát valahol a mai Kaszpi-tó és a Tang-e Sar-e Darra között éltek. De már Plinius arról panaszkodik (VI, 15, 40), hogy a Kaszpi-kapuk elnevezést sokan tévesen vonatkoztatják az Ibér- vagy Szarmata-átjáróra, a későbbi szászánida források Alán-szorosára, amely a Kaukázusban található. (Ezt azért nevezték el a szarmatákról, mivel akkoriban már Ibériából a szarmatákhoz lehetett átjutni észak felé, a pontuszi szkíták egykori területére.) Különféle bizánci szerzőknél, mint Prokópiosz, Menander Protéktór vagy a DAI összeállítói, mégis továbbél a hibás felfogás, sőt napjainkra már a Derbendi-szoros erődítményét hívják Kaszpi-kapunak, földrajzi elhelyezkedése okán, mivel Dagesztán kaszpi-tengeri partján helyezkedik el.