comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40891

Szarvaskői Vár:

 

Funkciója:

 

Szarvaskő vára az egri vár egyik É-i elővára volt Cserépvárával és Dédesvárával együtt. Eger NY-i elővára Sirok volt, de K-i elővárának lehet tekinteni Diósgyőr királyi várát is. Ezek a várak egymással és más felvidéki várakkal lovas futári kapcsolatban voltak, de sürgős esetben használták a füstjelzést is, ha gyorsan közeledett az ellenség.

  Irodalmi forrás alapján, Szarvaskő első telepített, magyar lakosai Tamás püspök (1217-1224), vagy Kilit II. (Clétus) püspök belső emberei voltak, akiket a jövedelmes vámszedőhely feladatainak ellátására, védelmére, az odavezető út karbantartására telepítettek Szarvaskőre az 1220-1230-as években.

      A megye egyik legfontosabb útja, az Eger-patak völgyén keresztül vezetett Budáról-Hatvan-Eger városokon át, az Alsó- magyarországi bányavárosok felé. (Besztercebánya, Selmecbánya, stb.)

      A kereskedelem megindulásával együtt járt a vámszedőhelyek kiépítése is. Vámot az eladásra szánt áruk után kellett fizetni. A vásáros helyekre vezető utak, hidak használatáért, az ún. szárazvámot kellett fizetni. A vámszedés jogát a mindenkori uralkodó adományozta, de az út és a vám felett a püspök rendelkezett.

      A szarvaskői vám 1493-ban még 250 aranyforintot jövedelmezett. 1495-ben két vámszedő Laczkó és Sebastianus 165 aranyforintot fizettek be a püspöki pénztárba. A vámhely még 1558-ban is jól jövedelmezett. A község lakóinak szolgáltatásai közé tartozott a vámhoz vezető út karbantartása. 1577-re a vám jövedelme már annyira lecsökkent, hogy gyakran a heti egy dinárt sem érte el, ezért Radéczy István püspök (1572-1586) megszüntette. A szarvaskői vám így is 350 évig működött gazdaságosan.

Ezt követően inkább az elővéd szerepében volt kisebb-nagyobb hadászati jelentősége.    

 

 Néhány a helyszínen készített fotó:

 

              

 

         

 

            

 

 

         

 

 

Kutatása:

 

 

Nováki Gyula mérte fel a várat, az  alaprajz neki köszönhető.

 

                                               

 

Meg kell említenem Tóth István helytörténeti monográfiáját, amely 2005-ben jelent meg, és részletesen taglalja a helység és a hozzá tartozó vár kialakulását és történetét.

Régészeti kutatásról, állagmegóvásról nincs tudomásom.