comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40888

Szarvaskői vár

 

Felépítése:

 

 

                                                     

 

A sziklahegy gerincének teteje a Ny-i végén alig 2-3 m széles volt. A D-i, DK-i oldalát függőleges sziklatörés határolja. ÉNy felől a gerinc pár métert kevésbé lejt és csak ezután következik a függőleges letörés a Pyrker út felé. ÉK-i végén a gerinc kb. 15 m-re kiszélesedik. Ezt a gerincet az ÉNy-i oldalon kb. 10 m-el szélesítették meg és így alakult ki a belső vár alapterülete, amelynek hossza 68 m, szélessége a DNy-i végénél kb. 14 m, az ÉK-i végénél pedig kb 26 m volt. A vár alapjának ÉK-i végénél és a DNy-i végénél még ma is találhatók fal maradványok. A vár DK-i végénél még ma is láthatók a kör alakú nagytorony alapjának maradványai, amelyek kb. 10 m mélységig nyúlnak le, a függőleges sziklafal rései közé. A torony belső átmérője kb. 3,5-4 m volt.

      A belső várat ÉK felől is  függőleges sziklafal határolja, az aljában árokkal, amelyet 12-13 m mélyen vágtak a sziklába. Az árok külső fala is függőleges szikla, ennek magassága 4-5 m. Az árok szélessége 11 m. Az árok mindkét vége meredek hegyoldalban végződik. Az árok ÉNy-i végén természetes, árkos, meredek sziklafal fut le egészen az Eger-patak medréig. Ezt az árkot valószínűleg felhasználták az építőanyag rövid úton történő felvontatásához.

      A várárkon túl következett az elővár, amelyet ÉK-felől egy külső várárok védett. A két árok pontosan jelzi, az elővár hosszát, amely 27-33 m között változott. Az elővár szélességére nincs pontos adat. A DK-i oldalon ugyan van egy éles perem, de alatta 2 m-el egy bizonytalan körvonalú mesterséges terasz is van. Az elővár ÉNy-i falának a helyét ma már nehéz meghatározni, így az elővár szélessége kb.25-30 m lehetett. Az ÉK-i külső várárok hossza kb. 35-40 m, szélessége 25-30 m, mélysége pedig 4 m körüli lehetett.

      Sugár István szerint Szarvaskő várának két kapuja volt. A külső kapu a felvonóhíd alatt, a belső kapu, vagyis a nagykapu a felvonóhíd felső végénél volt. Egyes források szerint volt még egy harmadik kapu is, de ennek pontos helyét nem sikerült megtudnom,  az biztos, hogy a belső várban volt. Valószínű, hogy egy biztonsági bejárat volt arra az esetre, ha meghibásodik a felvonóhíd.

      A belső várban a leltárok és egyéb leírások alapján a következő építmények, házak, helyiségek voltak:

Háromemeletes pince, nagy torony a vár DK-i szélén, kis torony a vár DNy-i végén. A tornyok figyelő helyek, őrhelyek voltak és a bástya szerepét is betöltötték. Volt a várban az intézőnek háza, a várnagynak, alvárnagynak és az őrségnek lakása. Volt konyha, sütőház, kápolna, saját belső kútja, vendégháza, füstölője, malma, börtöne.

 

A történeti rész-Tóth István monográfiájának felhasználásával készült.

 

Müllner János fotóm a XX. század elejéről sajnos nincsen, de néhány korabeli fotót beillesztenék a ledőlt lakóépület akkor még álló falmaradványait illusztrálandó: